MSc dilemma, avagy szívesen tanulnál külföldön, de félsz belevágni?

Cikksorozatunkban olyan hallgatókról olvashattok, akik az Építőmérnöki Karon megszerzett alapdiploma után a világ különböző pontjain folytatták tanulmányaikat.

Gondár Péter az Építőmérnöki Kar szerkezetépítő szak, híd-műtárgy szakirányon 2011-ben szerezte alapdiplomáját. Tanulmányait a hollandiai Delft University of Technology szerkezetépítő szakán folytatta, ahol idén decemberben sikeres záróvizsgát tett. A fiatal mérnököt az epito.bme.hu-nak adott interjúban az elmúlt két és fél év tapasztalatairól, valamint jövőbeni terveiről kérdeztük.

Miért külföldön folytattad a tanulmányaidat?

A BSc alatt többször éreztem úgy, hogy szeretném magam külföldön kipróbálni. Motiváltak a kinti életből fakadó általános kihívások. Szerettem volna a világ különböző pontjairól érkező emberekkel személyes és szakmai szempontból is bővíteni a kapcsolatrendszeremet, illetve a mérnöki szemléletemet a nyugat-európai gyakorlattal tágítani. Erasmusra nem jelentkeztem, ezért határoztam el, hogy megpróbálok egy külföldi egyetem mester képzésére bekerülni.

Egyetemet vagy országot választottál?

Alapvetően intézményt választottam. A TU Delft Építőmérnöki Kara az európai és világ rangsorokban is előkelő helyet foglal el, ezért a BME-s tanáraim is ajánlották. Döntésemben megerősített, hogy Hollandiában a tandíj és a megélhetés sokkal olcsóbb, mint pl. Angliában, és hogy a legtöbb európai egyetemhez viszonyítva ebben az intézményben nagyon széles a nemzetközi diák paletta.

Hova adtál be pályázatokat?

Az Imperial College London-ba is jelentkeztem, de végül a TU Delft-re sikerült bejutnom.

TU Delft Építőkar épülete

Milyen felvételi kritériumoknak kellett megfelelned?

A megkövetelt 3.75-ös tanulmányi átlag mellett önéletrajzot, valamint tanári vagy munkáltatói ajánlást kértek. Számomra a legkomplikáltabb a kötelező 2500 szavas motivációs levél volt, amiben konkrét kérdésekre kellett válaszolni (miért az ő egyetemüket, az adott szakot választottam) és a BSc diplomamunka összefoglalása mellett három lehetséges MSc diplomamunka témát kellett kifejteni. Az angol nyelvtudást egy minimum 7.5-ös IELTS vagy 85%-os TOEFL vizsgával kellett igazolni. Én az IELTS-t választottam, mert szerintem könnyebb mint a TOEFL, de természetesen ez nagyon szubjektív.
A felvételinél a legfontosabb kritériumok a motivációs levél tartalma, az ajánló tanár nemzetközi ismertsége, illetve valamilyen munkahelyi gyakornoki tapasztalat volt.

Mennyi többletforrásra van szükséged a megélhetéshez?

Egy átlagos diák Hollandiában körülbelül havi 700-800 euróból meg tud élni, ebben a lakás vagy kollégium, az étkezés, némi szórakozást és egy-egy országon belüli kirándulás van. Tudom, hogy elsőre nagyon soknak hangzik, de más nyugat-európai országokhoz viszonyítva szerintem baráti.

Hogyan sikerült forrást szerezni rá? Dolgozol a suli mellett?

Szerencsés vagyok, mert egyrészt a szüleim támogattak, másrészt a második évtől egy helyi tervező cégnél gyakornokként dolgozhattam. Hollandiában  „bevett szokás”, hogy a diákok egy adott tervezőcégnél írják meg a vállalat profiljához illeszkedő diplomamunkájukat. A kutatási időszakra (7-9 hónap) fizetést is kapnak. Átlagosan a diákok kb. 2/3-a él ezzel a lehetőséggel. Az én esetemet egyszerűsítette, hogy gyakornoki időm után a cég felajánlotta, hogy írjam nála a szakdolgozatomat. A kapott fizetés sokkal könnyebbé tette a megélhetésem.

Acélszerkezet vizsgáló labor

Milyen tapasztalataid vannak a külföldi intézménnyel kapcsolatban?

Összességében pozitív tapasztalataim vannak, bár itt is akadnak tanárok, akiknek az órái kibírhatatlanul unalmasak. Magyarországon gyakran tapasztaltam, hogy az oktatóknak sajnos  nincs kedvük, idejük, türelmük a diákokhoz. Tudom, hogy ez sokszor a hallgatók felkészületlenségéből is fakadt, mégis úgy érzem, hogy kint a tanárok hozzáállása sokkal pozitívabb, igazi partnerként kezelik a hallgatókat. Számomra sokat jelentett, hogy a TU Delft rengeteg lehetőséget ad a kutatáshoz, illetve a cégekkel való szoros kapcsolatainak köszönhetően viszonylag könnyen lehet kutatási szponzort vagy szakmai gyakorlati helyet találni.

Jelent-e előnyt vagy hátrányt, hogy a BSc-t a BME-n végezte?

Engem is meglepett az elején, de abszolút előnyt jelentett. Rengeteg olyan téma volt, ami a BME-n már a BSc-n előkerült és itt Delftben csak az MSc alatt tanítják. A Műegyetemen viszonylag hamar kaptunk tervezési feladatok, ezért az átlag hallgatókhoz képest, sokkal szélesebb gyakorlati tudással kezdtem meg a kinti tanulmányaimat. Az Építőmérnöki Kar alapképzésén olyan eszközöket használtunk (végeselem programok, AutoCAD, MathCad stb), amikkel a holland és a világ más tájairól érkező diákok csak az MSc-s tárgyak vagy a diplomamunkájuk során találkozhattak. Bármennyire is utáltam műegyetemista koromban, amikor párhuzamosan 5 házit kellett befejeznem a pótlási héten, de végül hasznos volt.
Amit hátrányként említenék, az órai aktivitással kapcsolatos rossz BME-s beidegződésem. Az első hónapokban teljesen meglepett, hogy mindenki bátran válaszol a tanár kérdésére, illetve sokszor értelmetlen kérdéseket tesz fel. A Műegyetemen a diák és a tanár között kevesebb az interakció, ami részben a hallgatók lustaságával magyarázható, de sokszor az oktató hibája. Kint a diákokat jobban bevonják az oktatásba, mert vallják a rossz kérdés és a rossz válasz is előreviszi az oktatást.

egyetemi könyvtár

Milyen különbségeket látsz az itthon maradt évfolyamtársakkal beszélgetve?

Több embertől hallottam, hogy az egyetemmel párhuzamosan dolgozni szeretne, és mivel 4-5-6 évig ugyanabban a környezetben, közegben van, ezért nehéz a motivációját fenntartani. De hangsúlyozom, hogy ez nem feltétlenül az általános vélekedés. Számomra sokat segítettek a külföldi tanulásból eredő környezetváltozás, a teljesen új típusú követelmények és az új lehetőségek.

Milyen jövőbeni terveid vannak?

Alapvetően egy olyan tervezőcégnél szeretnék dolgozni, aminek a fő profilja a hídtervezés. Számomra a tervezés legnagyobb előnye (és ebben megerősített a holland gyakorlat), hogy nincs elvi akadálya, hogy egy adott helyről a világ egyéb részeire dolgozzunk. Hosszú távú célom olyan vállalatnál elhelyezkedni, ahol részt vehetek nagyobb nemzetközi projektekben.

Szeretnél kint maradni, vagy inkább hazajönnél?

Azt hiszem ez a legnehezebb kérdés. Mindkettő. Egyrészt szakmailag Hollandiában sokkal több lehetőségem lenne, de rengeteg dolog hiányzik otthonról, ezért most mindenképp hazaköltözöm. Szeretném felmérni a lehetőségeimet és látni, hogy tudok-e olyan munkát vagy céget találni, amiben hosszabb távon is látok perspektívát. Amennyiben nem sikerülne, akkor elkezdek külföldön munkát keresni és néhány évig másik országban dolgozni. Sok minden bizonytalan, de abban biztos vagyok, hogy végül Magyarországon szeretnék élni és családot alapítani.

Mennyire nehéz a családodtól, a barátaidtól távol élni?

Nagyon hullámzó. Vannak rosszabb és jobb pillanatok. A barátaim jelentős része hozzám hasonlóan külföldön tanul vagy dolgozik, bárhol élek őket ugyanúgy ritkán fogom látni. Ami fontosabb, hogy itt nem érzem magam igazán otthon és otthonosan. Szerintem ahhoz, hogy ez egy idegen országban, egy idegen kultúrában kialakuljon, sokkal több időt kellene eltölteni.

Mit tanácsolnál a most végzős BSc-s hallgatóknak?

Saját tapasztalatom alapján, ha gondolkodnak a külföldi tanulásban és anyagilag is vállalni tudják, mindenképp próbálják meg a jelentkezést. Kint több lehetőség nyílik meg előttük, valamint fontos baráti és szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek.
 

Fotó:Gondár Péter