Osztályfőnöki rendszer segíti az elsős építőmérnök diákokat

Az Építőmérnöki Karon 2009 óta működő csoportról Dr. Baráti Ilonát, az osztályfőnöki rendszert koordináló oktatót kérdeztük.

Miért tartották fontosnak az osztályfőnöki rendszer kialakítását?

A kreditrendszer bevezetésével egyértelművé vált, hogy különösen az első éves hallgatók nehezen látják át a képzés szerkezetét. Nem mindig tudják, hogy a tanulási metódusuk kialakításakor mire kell figyelniük, illetve nem találják meg a kötődési pontokat az alaptárgyak között, amelyek ezáltal külön-külön léteznek a számukra.
A másik probléma, hogy a BSc rövidebb, mint a hagyományos 5 éves képzés volt, ezért a diákok számára még fontosabbá vált a határozott irányvonal, a mintatanterv szerinti haladás. A jelenlegi alapképzés kevesebb lehetőséget ad a tárgyak ismételt felvételére, és a felsőoktatási törvényben is szűkebbre szabták az államilag finanszírozott tanulmányi időt.

Az első félévben a tanköri beosztást és tantárgyfelvételt a tanulmányi hivatal automatikusan elvégzi, így a diákok először a második félév elején szembesülnek a tantárgyválasztás/felvétel nehézségeivel. Az osztályfőnöki órákon – több más célkitűzésünk mellett –, abban kívánunk segíteni a fiataloknak, hogyan építsék fel az egyetemi tanulmányaikat.

Mikor alakult meg az elsősöket segítő osztályfőnöki rendszer?

Az Építőmérnöki Karon 2005-ben indult az első alapképzési (BSc) évfolyam. A felsőbb éves hallgatók a gólyák támogatására már ekkor un. Mentorgárdát hoztak létre. Dr. Lovas Antal, az Építőmérnöki Kar volt dékánja a diákok öntevékeny szervezetével együttműködve oktatói segítséget kívánt nyújtani az elsősök számára, ezért 2009-ben felélesztette az osztályfőnöki rendszert (a 90-es évekig működött osztályfőnöki rendszer a Karon). Az első osztályfőnököket összefogó koordinátor Dr. Galaskó Gyula volt, akitől a feladatot 2010-ben vettem át.

Pontosan mit jelent a Mentorgárdával való együttműködés?

Az oktatók tanköri munkáját csoportonként két-három mentor segíti. A felsőbb éves hallgatók feladata az egyetemi programok és a diákélet megismertetése (gólyabál, gólyafoci, különböző sportnapok, szakmai napok, a szakmai hét és a vásárhelyi napok, szakkollégiumok).

Ki lehet osztályfőnök?

Osztályfőnöknek önkéntes alapon a kar oktatói közül azok jelentkeznek, akiknek kedvük van a fiatalokkal foglalkozni. A tapasztalat mellett fontos, hogy az osztályfőnökök könnyen szót értsenek a diákjaikkal.

Mikor és hol tartják az órákat?

Osztályfőnöki foglalkozásokra az Építőmérnöki Kar dékánja az órarend kialakítása során külön időpontot és tantermet biztosít (hétfő vagy csütörtök délután), de sok „házon kívüli” programunk is van.

Milyen témákat érintenek egy-egy órán?

Elsődleges célunk a hallgatók informálása. Javasolt témáink például egy mintatanterv összeállítása, a tantárgyak felvétele, előtanulmányi követelmények, de külön foglalkozunk az egyetem felépítésével (kar, tanszék, laboratórium) és vezetésével, valamint a diákokat segítő szervezetekkel is (etikai bizottság, esélyegyenlőségi bizottság). A tájékoztató órák mellett fontosnak tartjuk, hogy a diákok számára példákat is mutassunk. Az osztályfőnöki órákra rendszeresen meghívunk olyan volt Erasmusos diákokat és a szakmában elhelyezkedett fiatal építőmérnököket, akik szívesen megosztják külföldi élményeiket, illetve első munkahelyi tapasztalataikat.

Osztályfőnöki órákon kívül milyen „házon kívüli” programokat szerveznek a diákoknak és miért?

Az oktatóink által szervezett szakmai programok egy-egy jelentős létesítményt, vagy technológiát a középpontba helyezve az építőmérnöki szakma szépségeit, a szakmai munka érdekességeit kívánják bemutatni. Ismert tény, hogy az első félévben a diákok rengeteg alapozó tantárgyat tanulnak, de nincs olyan integráló szakmai tárgy, amiből megtudnák, hogyan fogják a tanultakat hasznosítani. Azzal, hogy elvisszük őket épülő vagy már kész létesítményekbe, szeretnénk felkelteni az érdeklődésüket, és reméljük, hogy könnyebben megértik az alapozó tantárgyak fontosságát is.

2-es tankör a kelenföldi építékezésen

Milyen visszajelzéseket kapnak a hallgatóktól?

Az osztályfőnöki órán nincs katalógus, mégis jelentős a hallgatói részvétel. Januárban készítettem egy kérdőíves felmérést. A válaszadók szerint nagyon jó volt, hogy segítettünk eligazodni a tárgyak sűrűjében, valamint kötetlenül beszélhettek egy egyetemi oktatóval szakmai és egyetemi kérdésről. Szintén pozitív visszajelzést kaptunk a közös programokról, amelyeken keresztül a diákoknak lehetőségük volt egymást jobban megismerni.
 A gólyák elismerően szóltak a mentorokról is, akik sokszor napi ügyeikben segítik őket, és rengeteg közös szabadidős programot szerveznek nekik.

Van-e valamilyen lezárása egy félévnek, egy osztályfőnöki periódusnak?

Igen, a Kari Tanácsnak minden februárban beszámolok az őszi félévről. A tavalyi év eseményei közül néhányat listába szedtem, amelyekből kitűnik milyen sokféle programot szerveztek a kollégáim és a mentorok, akiknek ezúton is szeretném megköszönni azt, hogy segítik elsőseinket ezen az új terepen egyetemi tanulmányaik sikeres elvégzése érdekében.

A 2012 őszén működő tankörök programjai között az alábbiak szerepeltek:

I. Az Egyetem épületeiben vagy közvetlen közelében

a) BME Oktatóreaktor; BME Nukleáris Technikai Intézet meglátogatása (Szabó József, Koris Kálmán és Takács Bence csoportja)
b) Energetika tanszék nagyfeszültségű laboratóriuma (Kiss Melinda csoportja)
c) BME könyvtár megtekintése vezetéssel (Kiss Melinda és Koris Kálmán csoportja)
d) ODOO ház látogatása (Lovas Tamás, Csoma Rózsa és Koris Kálmán csoportja)
e) Geotechnika labor látogatása (Mahler András csoportja)
f) Látogatás az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék laborjában (Takács Bence és Mahler András csoportja)
g) Látogatás a Hidak és Szerkezetek Tanszék laboratóriumában (Takács Bence csoportja)
h) Az egyetemi területek bejárása a K épülettől a Kopaszi-gátig (Csoma Rózsa csoportja)

II. Az egyetemen kívül

a) Fővárosi Állat és Növénykertbeli un. Nagyszikla-belső, az új zsiráfház és új elefántház (utóbbiak egyedi tetőszerkezete) megtekintése. A kirándulás előtti Of órán tervrajzok, építés-kivitelezés során készült fotók bemutatása. (Kiss Albert csoportja)
b) Új szennyvízelvezető főgyűjtő csatorna építése nyílt árkos és csősajtolásos módszerrel, Budapest XIV. kerület Róna utca. (Szabó József, Tompai Zoltán csoportja)
c) Épülő irodaház mélyépítési munkái (jellemzően résfal-építés), Budapest, XIII. kerület Dózsa György út. (Tompai Zoltán csoportja)
d) METRO 4 - látogató központ, séta az alagútban (Szabó József csoportja)
e) Erzsébet híd lehorgonyzó kamra megtekintése (Lovas Tamás, Dudás Annamária csoportja)
f) METRO 4 látogatás - Szervező: Rofrics Alíz, Kálvin tértől Fővám térig gyalogosan (Dudás Annamária, Lovas Tamás csoportja)
g) Bp., Párizsi Nagyáruház (Divatcsarnok) Az épület publikus részeinek bejárása fiatal statikus tervező vendéggel: Megyesi-Jeney Andrással (Dudás Annamária csoportja)
h) Látogatás az Etele téri információs központban. (Csoma Rózsa, Kiss Melinda csoportja)
i) Látogatás az épülő Rákóczi téri állomáson, séta az alagútban a Kálvin-térig (Csoma Rózsa csoportja)
j) Gellért fürdő (Csoma Rózsa, Kiss Melinda csoportja)
k) Megyeri híd (Kiss Melinda, Fenyvesi Olivér, Joó Attila, Koris Kálmán csoportja)
l) Helyszínlátogatás (mély munkagödör, résfal-hátrahorgonyzás-talajszegezés) (Mahler András csoportja)
m) Erzsébet híd  látogatás (Joó Attila csoportja)
n) METRO 4 építkezés - Gellért tér – Fővám tér (Koris Kálmán, Németh Róbert csoportja)
o) Gellérthegyi víztározó (Koris Kálmán csoportja)
p) Vezetett séta, téma: Az 1838-as árvíz és a jégmegállás a Kopaszi-zátonyon, a folyószabályozási művek, területfeltöltés, egyetemi területek (északi és déli) kialakulása, talajvízszint-észlelés, INFOPARK, Kopaszi-öböl (Csoma Rózsa csoportja)
q) Hajózás a Dunán a BKV menetrend szerinti járatával a Szent Gellért tértől az újpesti téli kikötőig: hidak alulnézetben, Ínség-szikla, Ördögárok torkolata, rakpartok és a város árvízvédelmi rendszere, vízmércék és vízszintek, stb. (Csoma Rózsa csoportja és a Vízépítő Kör néhány tagja)
r) Építészeti kiállítás és az épület megtekintése a Párbeszéd Házában (Dudás Annamária csoportja)
s) Fogaskerekű - Gyermekvasút – János-hegyi Erzsébet kilátó, majd gyalog a Normafáig és onnan busszal vissza a városba; túra (Deák Ottó csoportja)

 

A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról rögzíti a működés alapelveit.
A III. fejezetben a 11.§ 1. c) pontja kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény „tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékkal élő – hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben.”

A BME tehát helyesen cselekszik akkor, amikor Diákközpontot, Karrierirodát működtet, illetve támogatást ad ezek működéséhez. Az Építőmérnöki Kar hallgatói pedig szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen az össz-egyetemi lehetőségeken túl beilleszkedésüket – tájékoztató és tanácsadó rendszerként működő – Mentorgárda, valamint az osztályfőnökök csoportja is segíti.

Fotó: Papp Helga