Erasmus+ egy új időszámítás kezdete

Elsődleges fülek

Az Európai Bizottság új programjáról az Építőmérnöki Kar Erasmus Bizottságának elnöke számolt be.

Lovas Tamás a megújult program egyik jelentős, hallgatókat érintő változásának tartja, hogy az európai országokat a megélhetés alapján rangsorolták. „A diákok számára a korábbi fix, havi 400 euró támogatás egyedül a kelet-közép európai országokban volt elegendő, ezért az Erasmust sokan családi támogatású ösztöndíjnak is nevezik” – tudjuk meg.

Az új rendszerben a legdrágábbnak ítélt országoknál a havi juttatás 500 euró lesz (pl. Anglia, Norvégia, Franciaország), a középső sávban (pl. Spanyolország, Németország, Hollandia) az ösztöndíj továbbra is 400 euró maradt, a legolcsóbb országokat (pl. Lengyelország, Románia) választó diákok havi 300 euró támogatással számolhatnak, valamint szociális alapon (nyertes pályázattal) további havi 100 eurót kaphatnak a rászoruló fiatalok.

Az Erasmus+ Európai Bizottság új programja az oktatást, az ifjúsági területet és a sportot is magába foglalva hét programot egyesít. Az Erasmus+ az Erasmus utódjaként a felsőoktatási szervezetek hallgatóinak és munkatársainak nyújt támogatást. A program három pályázattípus köré épül: egyéni mobilitás; intézményi együttműködés; valamint szakpolitikai reformok támogatása.

Magyarországon az Erasmus+ program megvalósítását két nemzeti iroda koordinálja:

  • a Tempus Közalapítvány az oktatás és képzés,
  • az NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda az ifjúság és sport területért felelős.

Az Erasmus+ célja, hogy az egyes országok társintézményei megközelítőleg ugyanannyi cserediákot fogadjanak és küldjenek ki. Az építőmérnök hallgatók körében a legnépszerűbb úticélok Németország (Stuttgart, Wiesbaden, München), Finnország (Helsinki), Franciaország (Párizs, Strasbourg), Spanyolország (Barcelona, Madrid), de sokan választják Lengyelországot (Poznan, Krakkó) is. Az Erasmus+ programban az egyetemek közti korábbi szerződések újrakötése jelenleg is folyamatban van – derül ki. „Sajnos adminisztrációs okok miatt néhány, a hallgatók által közkedvelt intézménnyel (München, Madrid) nem sikerült a korábbi együttműködést megújítanunk, de a jelenleg választható 60 intézmény közé új helyek (Bécs, Prága, Hannover) is bekerültek” – hangsúlyozza a bizottság elnöke, akitől megtudjuk, hogy „a Műegyetemet elsősorban a francia és a spanyol hallgatók választják, de az elmúlt évek pozitív változása, hogy egyetemi szinten a hozzánk érkező német diákok száma a korábbi 3-5 főről 30-40 főre emelkedett.”

Az egyetemek közötti szerződések két csoportra oszthatók. „A BME a hasonló oktatási programmal rendelkező felsőoktatási intézményekkel egyetemi szintű szerződést köt, vagyis a társintézmény és a Műegyetem valamennyi kara (vagy valamennyi mérnöki kara) fogad és küldhet ösztöndíjasokat. A szerződések másik részét az Építőmérnöki Kar köti a kiválasztott egyetemi karral. Ezek az együttműködések többnyire oktatóink személyes ismeretségeinek és ajánlásainak köszönhetőek” – magyarázza Lovas Tamás. „Az ismert szerződött felek előnye, hogy esetükben karunk oktatói segíteni tudják a pályázókat a számukra legmegfelelőbb intézmény kiválasztásában és a kapcsolatfelvételben.”

Erasmus ösztöndíjra évente 35-40 építőmérnök hallgató jelentkezik (a tavalyi évben a 39 jelölt közül 32 pályázat sikeres volt). A diákoknak a program keretében egy vagy két szemeszter áthallgatására van lehetőségük, de támogatást maximum öt hónapra kaphatnak. A legtöbben ezért egy szemeszterre (öt hónap) mennek ki.

Az Erasmus pályázat elbírálási szempontjai és menete:
  • 40% az utolsó két félév (minimum közepes) tanulmányi eredménye
  •  30% szakmai tevékenységek: TDK, publikáció, tanszéki demonstrátor, szakmai gyakorlat
  • 10% felsőfokú C nyelvvizsga (a választott képzés nyelvének középfokú ismerete alapkövetelmény)
  • 15% közéleti és sport tevékenység: szakmai diákköri munka, klubtagság; sportteljesítmények (csak az egyetemi diákévek alatt országos versenyen vagy nemzetközi szinten elért helyezést számítják be)
  • 5% a motiváltság, pályázat kidolgozottsága

A diákok 5 intézményt, „célállomást” jelölhetnek meg. Az, hogy ki melyik egyetemre mehet, a beadott pályázatok pontszáma alapján kialakult rangsor határozza meg.

Az Erasmus programban a hallgatóknak egy szemeszter alatt minimum 21 kreditpontot kell összegyűjteniük, ellenkező esetben az ösztöndíjat vagy egy részét vissza kell fizetni. Lovas Tamás szerint „az intézmények a cserediákokkal szemben rugalmasabbak, ami nem azt jelenti, hogy nem kell tanulni, de a kötelező kreditszám könnyen teljesíthető.”

A bizottság elnöke az elvégzett tantárgyak itthoni elfogadtatásával kapcsolatban már kevésbé pozitívan nyilatkozik. „A kétlépcsős európai szinten harmonizált képzés egyik előnye a hallgatói mobilitás támogatása lenne, de ez jelenleg még akadozva működik” – mutat rá a rendszer hiányosságára. „A tantárgyak elfogadásához elengedhetetlen, hogy azok mind tematikájukban, mind kredit számukban nagy mértékben (kb. 75%-ban) hasonlóak legyenek. A képzési programok azonban nincsenek teljes átfedésben, ezért a diákok sok esetben a kint megszerzett kreditpontokat csak szabadon választott tantárgyként tudják elfogadtatni” – derül ki.

Az Erasmus pályázat kapcsán feltett leggyakoribb hallgatói kérdések:

  • Elegendő-e a középfokú nyelvvizsga a külföldi tanuláshoz? Elegendő, de sok helyen a tanév megkezdése előtt lehetőség nyílik néhány hetes felkészítő nyelvi kurzuson való részvételre is.
  • Az Erasmus+ ösztöndíjat többször is igénybe vehetem? Külön igényelhető az alap, a mesterképzés során, doktoranduszként, valamint a program a szakmai gyakorlatot is támogatja.
  • Az Erasmus-szal együtt igénybe vehető más ösztöndíj? Az Erasmus mellett más Európai Unió finanszírozású ösztöndíj nem vehető igénybe, de egyéb finanszírozású ösztöndíjjal összevonható.

A hallgatók tisztában vannak azzal, hogy a külföldi szemeszter sokszor egyet jelent a halasztással – magyarázza a bizottság elnöke, aki szerint a diákok más emberként térnek vissza. „Megváltozik a szemléletmódjuk, sokkal nyitottabbak és egy életre szóló élménnyel lesznek gazdagabbak” – jelenti ki.

Lovas Tamás az oktatói munkája mellett szívesen veszt részt a kar életében. Négy éve tagja, két éve elnöke a Kari Erasmus Bizottságnak, valamint három éve az angol képzésben tanuló diákok osztályfőnöke. „Doktorandusz koromban magam is egy szemesztert töltöttem Németországban Erasmus ösztöndíjasként. Szeretek a hozzánk érkező fiatalokkal foglalkozni, segíteni a beilleszkedésüket, lehetőségeinkhez mérten megismertetni őket a magyar építőmérnöki szakmával.”

 Az Erasmus pályázat leadási határideje: 2014. március 20. 15:15.

További információ: BME KHT Erasmus és Csereprogramok Irodája honlapján.

Fotó: Philip János