2014. január 16.
Cikksorozatunkban olyan hallgatókról olvashattok, akik az Építőmérnöki Karon megszerzett alapdiploma után a világ különböző pontjain folytatták tanulmányaikat.
Dési Éva műegyetemi alapképzés alatt egy évre kiment Angliába, mert úgy érezte, hogy "szünet nélkül" nem tudná jó eredményekkel elvégezni a BSc-t. "Tanulmányaimat a londoni City University-n folytattam, ahol rájöttem, hogy a város tetszik, de a kinti alapképzés színvonala számámomra nem megfelelő" - nyilatkozta az epito.bme.hu-nak adott interjúban. Másfél év után hazatért és megkezdett BSc tanulmányait a BME Építőmérnöki Karán fejezte be.
A BSc diploma megszerzését követően melyik egyetemen folytattad a tanulmányaidat?
Szerettem volna bekerülni a nevesebb egyetemekre, de Angliában a felvételi teljesen más rendszerben működik, mint itthon. Megfelelő számú és képzettségű jelentkező esetén még a határidő előtt feltöltik a képzéseket.
Sajnos beleestem abba a hibába, hogy a jelentkezés félévében túlzottan a diplomamunkámra koncentráltam. Azok közül az intézmények közül, amelyeket választhattam a City University-t ismertem. Tudtam, hogy szerettem ott tanulni és hogy az MSc képzésük más lesz, tetszeni fog. Szakirányban mentem tovább. Jeleneleg szerkezetépítő mérnöknek tanulok.
Mik voltak a felvételi követelmények?
A sikeres felvételhez egy szerintem könnyen teljesíthető három és feles átlag feletti eredményt kértek. A londoni egyetemet egy rendkívül színes közösség jellemzi. A világ minden országából érkeztek diákok, ezért az intézmény a nyelvvizsgát viszonylag rugalmasan kezeli. A felvételi követelmények között megadják, hogy melyik típust, milyen szinten kérik, de a rosszabb eredmény sem kizáró ok. Általánosságban elfogadott álláspont: aki teljesíteni szeretne, az idővel a nyelvi kérdésekben is felfejlődik.
A jelentkezés leglényegesebb része a kísérő levél volt, amelyben a jelentkező leírhatja, hogy pontosan milyen előtanulmányokkal rendelkezik, miért szeretné a tanulmányait ennél az intézménynél folytatni, valamint hogy milyen elvárásai vannak a kurzussal és az általa szerezhető képzettséggel kapcsolatban.
City University London
Milyen tőkéből finanszírozod a tanulmányaidat?
A londoni „kitérő” után tudtam, hogy az MSc továbbképzésemet mindenképpen Angliában szeretném folytatni. Tisztában voltam a magas tandíjjal és hogy a posztgraduális képzéseknél nincs ösztöndíj. Sok diákot cégek szponzorálnak, de külföldiként nehéz, ha nem lehetetlen támogatót találni. Előre kell gondolkozni, ha egy angliai egyetemen akarsz tovább tanulni, ezért már otthon elkezdtem dolgozni és félretenni.
Kellemes meglepetésként ért, hogy az intézmény által magasnak ítélt jelentkezésem alapján automatikusan (nem pályáztam rá) a befizetett teljes képzési díjam egy részét visszautalták.
A tanulmányaim mellett jelenleg két helyen is dolgozom. Egyrészt gyakornoki állást kaptam egy neves építőmérnöki cég hídépítési osztályán. Másrészt a vendéglátásban vállaltam munkát, ami a megélhetésemet biztosítja.
Hol találtad a gyakornoki állást?
Gyönyörű példája annak, hogy mi magyarok igenis segítjük egymást. Egy Műegyetemet végzett hallgató dolgozik ennél az angliai cégnél. Személyesen nem ismertem őt, de van egy közös barátunk. Elküldtem neki az önéletrajzomat azzal, hogy nagyon szeretnék találni egy részmunkaidős gyakornoki állást. Nagy meglepetésemre szinte azonnal válaszolt. Sikerült egy interjút megszerveznie. Azután már csak rajtam múlt, hogy megkapja a pozíciót.
Milyen tapasztalataid vannak az intézménnyel kapcsolatban azok után, hogy a BSc képzésüket nem találtad megfelelőnek?
A képzés nagy előnye, hogy a félévközi házi feladatokon egy ideig véletlenszerűen kialakított csoportokban kell dolgozni. Segítségével megtanuljuk, hogyan dolgozzunk együtt más mérnökökkel, hogyan fogadtassuk el az ötleteinket, vagy hogy ne erőltessük rá mindenáron a csoportra a saját elképzelésünket.
Itt nincs akkora stressz, de a tanárok részéről nincs akkora támogatás sem. Hiányzik az a típusú kapcsolat, ami a BME-n egy-két év után kialakul a lelkes hallgatók és a diákközpontú oktatók között. Ami számomra pozitívum, hogy olyan tanrendet építettek fel, ahol nincs túl nagy nyomás a hallgatókon. Szerintem könnyen teljesíthető, de az is lehet, hogy jobban hozzászoktam ahhoz a fajta nyomáshoz, amit a Műegyetemen gyakorolnak a diákokra.
Milyen jövőbeni terveid vannak?
Szerintem Magyarországon MSc hallgatóként pillanatnyilag nehéz szakmai gyakorlatot szerezni, illetve végzett építőmérnökként az elvárásainknak megfelelő első munkahelyet találni. Nem tudom, csak reménykedem, hogy Angliában jobb a helyzet. A mesterképzés befejezése után szeretnék pár évet még kint maradni, de semmiképpen sem szeretnék kint ragadni. Szeretem a hazámat. A célom, hogy néhány év külföldi szakmai gyakorlattal hazaköltözöm.
Remélem a munkáltatók pozitívan értékelik az angol diplomát, a nemzetközi tapasztalatot és hogy kicsit szélesebb rálátásom lesz a nemzetközi építőiparra.
A szakmai gyakorlat éveit is Angliában tervezed?
Az ember minél több országból szerez tapasztalatot a szakmájában, annál rátermettebb. Szívesen maradnék Angliában, de nem utasítanék vissza egy másik országba vagy kontinensre szól állásajánlatot.
Az MSc után szeretnél tovább tanulni?
Elképzelhetőnek tartom, hogy belekezdek a doktoriba egy londoni egyetemen, ahol sokkal versenyképesebbnek tartom a saját tudásom, mint a Műegyetemen. Az elkövetkezendő egy évben ezen sokat fogok gondolkodni.
Honvágy? Család?
Van néha. A családom, a barátaim, az otthonom mellett hiányzik a Műegyetem és az a közösség, ami a negyedik év végére kialakult a diákok és az oktatók között.
Mit üzennél a mostani BSc hallgatóknak, akik gondolkoznak tanulmányaik külföldi folytatásán?
Építőmérnököknek fontos a külföldi szakmai tapasztalat és fiatalon sokkal könnyebb rövidebb vagy hosszabb időre kimenni tanulni vagy dolgozni. Saját példám a bizonyíték arra, hogy sokszor külföldön jön rá az ember mi mindent kapott a Műegyetemtől és hogy otthon elsajátított tudás mennyire komoly szakmai önbizalommal tölti el. Ezt az érzést érdemes megtapasztalni, de ha érdemben tehetem, és lehetőséget kapok, rá szívesen hasznosítanám a megszerzett tudásom Magyarországon.
Fotó: Fischer Aliz
Képek forrása: http://www.city.ac.uk/