A K épület folyosói sok történetet őriznek. Hallgatókét, oktatókét, vizsgákét, sikerekét és kudarcokét. Most egy olyan egykori hallgatónktól búcsúzunk, aki ugyan végül más pályán teljesedett ki, de mindig büszkén vállalta műegyetemi kötődését.

Mély megrendüléssel értesültünk Scherer Péter Jászai Mari-díjas színművész haláláról. A magyar színházi és filmes élet meghatározó alakja 1987-ben szerzett építőmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Építőmérnöki Karon.

Bár hivatását végül a színpadon találta meg, a Műegyetem és az itt eltöltött évek egész életében fontosak maradtak számára. Egy 2016-os kari interjúban arról beszélt, hogy reál beállítottsága, a matematika és a fizika iránti érdeklődése vezette az Építőmérnöki Karra, és úgy fogalmazott: „a gondolkodásomon látszik, hogy mérnöknek tanultam”.

Egyetemi évei alatt kapcsolódott be a Szkéné Színház Arvisura Társulatának munkájába, amely későbbi pályájának meghatározó kiindulópontja lett. Színészként, rendezőként és alkotóként generációk számára vált ismertté és szerethetővé. Nevéhez számos emlékezetes színházi és filmes alakítás kötődik, a közönség pedig örökre szívébe zárta a legendás „Pepe” figuráját.

Amikor évekkel később visszatért Karunkra, ugyanazzal a közvetlenséggel és humorral idézte fel egyetemi emlékeit, tanárait, vizsgáit és azokat a meghatározó élményeket, amelyeket a Műegyetemen szerzett. Jóleső büszkeséggel beszélt alma materéről, és arról, hogy a mérnöki gondolkodásmód máig elkíséri.

Karunk közössége nevében őszinte részvétünket fejezzük ki családjának, barátainak és mindazoknak, akik ismerték és szerették.

Emlékét megőrizzük.

Kapcsolódó interjú: