Kamarai jogosultságok rendszere
Mit jelent a kamarai jogosultság?
A mérnöki diploma megszerzése igazolja a szakmai végzettséget, azonban önmagában még nem jogosít fel valamennyi mérnöki feladat önálló és felelős végzésére. Számos mérnöki tevékenység (például a tervezés, a műszaki szakértés, a felelős műszaki vezetés, az épületenergetikai tanúsítás vagy az építési műszaki ellenőrzés) csak megfelelő szakmagyakorlási jogosultsággal végezhető, melyeket mérnökként a Magyar Mérnöki Kamaránál (MMK) lehet megszerezni. A kamarai jogosultság annak hivatalos igazolása, hogy a mérnök egy meghatározott szakterületen rendelkezik az előírt végzettséggel, szakmai ismeretekkel és előírt releváns szakmai gyakorlattal.
A kamarai jogosultságok mindig konkrét tevékenységi körre vonatkoznak, mindig pontosan meghatározzák, hogy az adott jogosultsággal rendelkező mérnök milyen feladatokat vállalhat önállóan és milyen dokumentumokat írhat alá felelős szakmagyakorlóként.
A jogosultság megszerzéséhez általában a következők szükségesek:
- A megfelelő szintű és szakirányú/specializációjú BSc- vagy MSc-végzettség. Vannak jogosultságok, melyek elérhetők BSc végzettséggel, míg számos jogosultság kizárólag MSc végzettséggel szerezhető meg.
- A jogosultsághoz előírt szakterületi kreditek vagy szakirányú továbbképzés teljesítése. Egyes jogosultságokhoz emelt mennyiségű szakterületi kreditteljesítés vagy akár szakirányú továbbképzés is szükséges lehet. Amennyiben ez hiányzik, a szükséges kreditek a diploma megszerzését követően részismereti képzéssel, illetve szakirányú továbbképzés elvégzésével pótolhatja.
- A diploma megszerzését követően szerzett, releváns mérnöki területen szerzett szakmai gyakorlati idő és igazolt referenciák. Az egyes jogosultságokhoz előírt szakmai gyakorlati idő a jogosultságtól függően 1-től 8 évig is terjedhet.
- A területi (megyei) kamara eljárásának megindítása, melyhez szükséges a lakcím szerinti illetékes mérnöki kamara felkeresése. A megyei mérnöki kamarák elérhetősége itt található: https://mernokvagyok.hu/varmegyei-kamarak/
- A jogosultság megszerzéséhez előírt jogosultsági, vagy minősítő vizsga/vizsgák eredményes teljesítése,
- A kamarai névjegyzékbe történő bejegyzés.
A kamarai tagság és a szakmagyakorlási jogosultság nem ugyanaz. Egyes kamarai jogosultságokhoz szükséges persze a kamarai tagság is, azonban a tagság alapvetően a mérnöki kamarához tartozást jelenti, a jogosultság pedig egy konkrét szakmai tevékenység végzésére ad lehetőséget.
A kamarai jogosultságok mellett a Magyar Mérnöki Kamaránál elérhetők tanúsítványok, valamint szakmai címek is. A tanúsítvány az MMK által igazolt többletkompetenciát jelent, amely egy kamarai szolgáltatás és nem helyettesíti a szakmagyakorlási jogosultságokat. A szakmai címek egyfajta elismerést és névjegyzéki megkülönböztetést jelentenek, egy részük bővítheti a szakmagyakorlási jogosultságot (pl. tervellenőri tevékenység végzése vezető tervezői cím birtokában).
Mire érdemes már hallgatóként figyelni?
A később megszerezhető jogosultságokat nemcsak a diploma megnevezése, hanem a képzési szint, a választott specializáció és az elvégzett tantárgyak kreditértéke is befolyásolhatja. Ezért érdemes már a BSc specializáció, a szabadon választható tárgyak és az esetleges MSc-képzés kiválasztásakor átgondolni, hogy a későbbiekben melyik szakterületen szeretnél dolgozni, milyen jogosultságokat szeretnél megszerezni. Egyes tervezői vagy szakértői jogosultságok kizárólag MSc végzettséggel érhetők el, míg vannak olyan jogosultságok, amelyek esetében az MSc végzettség jelentősen, akár 5 évvel is lerövidítheti a szükséges szakmai gyakorlati időt.
Végzés után őrizd meg az oklevélmellékletedet és a tantárgyleírásokat, mert a kamara ezeket is vizsgálhatja. A diploma után válassz olyan munkahelyet, ahol a megszerezni kívánt jogosultságnak megfelelő szakmai gyakorlatot szerezhetsz jogosultsággal már rendelkező szakmagyakorló mellett. Ez utóbbi azért is fontos lehet, mert a kamarai jogosultság igénylése során a referenciáid (és szakmai tapasztalatod) legalább egy jogosultsággal rendelkező szakmagyakorlónak is igazolnia szükséges. Ezért javasoljuk, hogy a munkáidról, feladataidról és a közreműködő jogosultsággal rendelkező szakemberekről vezess pontos nyilvántartást, így könnyebb lesz összeállítanod a jogosultság igényléséhez szükséges anyagot.
A részletes feltételeket, többek között az elfogadható végzettséget és a szükséges gyakorlati időt, jogszabályok (például építésügyi területen a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, földmérési és térképészeti területen a 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet, környezetvédelmi és vízgazdálkodási területen a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet), valamint a kamarai szabályzatok (elsősorban az MMK Szakmagyakorlási Szabályzatának 2. melléklete) határozzák meg. Mivel ezek változhatnak, a tanulmányi és szakmai életpálya megtervezésekor mindig a hatályos előírásokat és a Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatását kell figyelembe venni.
Milyen szakmagyakorlási jogosultságok szerezhetők?
Az építőmérnöki hivatás rendkívül szerteágazó, ezért az építőmérnökök számára elérhető szakmagyakorlási jogosultságok és minősítések száma is kiemelkedő. A megszerezhető jogosultság függ azonban a képesítéstől (pl. szerkezet-építőmérnök vagy infrastruktúra-építőmérnök végzettséget szereztél), a képzettségi szinttől (pl. BSc vagy MSc) és a kiegészítő előírások teljesítésétől is (pl. egyes jogosultságok szakmérnöki végzettség is szükséges). Az elérhető jogosultságokat ezért egy táblázatba gyűjtöttük, melyben az építőmérnökök számára elérhető több, mint 80 jogosultságot listáztuk: Építőmérnöki képesítésekkel elérhető jogosultságok listája
Továbbá földmérők számára elérhető minősítések rendszeréről a következő tájékoztatót is ajánljuk a figyelmetekbe: Földmérési és geodéziai minősítések
További hasznos linkek: