Unalmas előadások helyett őszinte beszéd és izgalmas szakmai kísérletek

Az Építőmérnöki Kar nemcsak érdekes szakmai bemutatókkal, de hasznos információkkal várja az érdeklődő középiskolásokat a felvételi időszakot megelőző rendezvényein. A Kar vezetői és oktatói nem hallgatják el azt sem, hogy a gazdasági válság utáni évek nehéz időszaka után most kezd magához térni az építőipar, éppen ezért nagy szükség van és lesz új szakemberekre.

Néhány középiskolás diák októberben kipróbálhatta, hogy milyen kísérletekkel tudhatunk meg többet a vízről. Ez a vízépítő mérnöki tanulmányok alapja, és a középiskolások nagyon élvezték a látványos kísérleteket.

Az izgalmas szakmai bemutató után a Kari Nyílt Napon inkább a hasznos és őszinte előadások kapták a főszerepet, de itt is előkerült például egy digitális homokozó, ami mindig nagy sikert arat. Ez a csúcstechnológiával működő eszköz a homok magasságának változását távérzékelési eljárással (MS Kinect szenzor) egy nyílt forráskódú szoftver valós időben domborzati térképpé alakítja, melyet projektor segítségével a homokra vetítenek.

Sokan nem tudják, de a karon nemcsak fontos oktatói tevékenység folyik, hanem szinte minden nagy építési projektben jelen vannak az egyetem munkatársai, kutatóként, szakmai konzulensként, szakértőként. Éppen ezért az előadásokon a Kar vezetői megmutatták azokat az épületeket, műtárgyakat, amikre joggal büszkék (például a Pentele-híd vagy a Megyeri-híd. Ezen felül az is szóba került, hogy egy-egy szerkezetépítő hallgató nagy eséllyel fog stadionokat tervezni a távoli jövőben, ami persze nemcsak a szakmai érdeklődést kelti fel, de a diákok értették az ebben rejlő poént is.

A november 24-i BME-s nyílt napon hasonlóan érdekes előadások, látványos eszközök és izgalmas kísérletek várják azokat a diákokat, akik nem biztosak még benne, hogy építőmérnökök lesznek.

  • Az első emeleti kerengő nyugati oldalán izgalmas eszközökkel és szakmai érdekességekkel ismerkedhetnek meg a leendő hallgatók: játszhatnak városépítést konzollal, kipróbálhatják a digitális homokozót, építhetnek hidat kész elemekből, vagy megismerkedhetnek a talajmintákkal. (A program 9 órakor kezdődik.)
  • A Kossalka teremben (K épület magasföldszint 79) előadást tart a Kar dékánja, Dr. Dunai László, egyik dékánhelyettese, Dr. Lovas Tamás a mérnöki lét 21. századi kihívásairól, illetve Ritter Ádám, egykori hallgató, aki ma már műszaki igazgató egy nagy cégnél. (10 és 12 óra között lesznek az előadások.)
  • A Kar négy laboratóriumát is megnyitják a diákoknak, be lehet pillantani az Út-Vasút, a Szerkezetvizsgáló, a Geotechnika és a Vízgazdálkodási labor munkájába. (12.15-kor a K mf. 79-es teremből indulnak a labortúrák.)

Részletes program itt.

Néhány fotó a tavalyi nyílt napról:

Mi a feladata egy építőmérnöknek?

Számtalan idegen nyelven civilizációs mérnöknek nevezik a legnagyobb múlttal rendelkező mérnöki szakma képviselőit, vagyis az építőmérnököket. Ez nem áll messze a valóságtól: az építőmérnökök teremtik meg a civilizált élet épített feltételeit. Valójában arról van szó, hogy egy lakatlan szigetet a különböző építőmérnöki területek képviselői tudnak lakhatóvá tenni, majd ők javítják az életkörülményeket 21. századi szintre. Ehhez szükség van a földterület felmérésére, feltérképezésére, a felszín alatti talaj vizsgálatára, a vizek szabályozására, a terület bekötésére a közmű-, az út- és a vasúthálózatba, valamit a közlekedési hálózat megtervezésére, az ivóvízhálózat és csatornarendszer kiépítésére. És akkor jöhetnek az utak, hidak, viaduktok, alagutak, adótornyok, ipari csarnokok, mezőgazdasági tárolók, épületek. Ezeket mind az építőmérnökök segítségével lehet felépíteni.