2014. március 11.
Az Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék munkatársai a 2013-as árvíz adatait felhasználva, felülvizsgálták a Duna hazai szakaszának mértékadó árvízszintjeit.
A szakemberek által kifejlesztett eljárás az ún. Monte-Carlo típusú sztochasztikus módszerek közé tartozik, amely segítségével a Duna és főbb mellékfolyóinak befolyási szelvényeibe - a több évtizedes múltbeli adatsorok statisztikáit felhasználva - mintegy 14 ezer évnyi mesterséges vízhozam-idősor került előállításra. A különböző folyóágakon érkező árhullámok alakja és együttállása a valóságban megfigyelt korrelációs kapcsolatot mutatja, ezért a kapott eredmények akár a valóságban is előfordulhatnának.
Napi vízhozamok árhullámképei a Duna dévényi szelvényében (Szlovákia).
A kék görbe a 2013. júniusi árvíz mért adatait, a piros görbék pedig jó pár azonos vízhozammal tetőzőszimulált árhullámképeket mutatják. A vízszintes tengelyen a napok, a függőleges tengelyen a vízhozam (m3/s) látható
A generált befolyó vízhozam-idősorok hosszúságát az indokolta, hogy azokban elegendő számú olyan időszakot találjanak, amikor a Duna valamelyik pontjában a levonuló árhullám megközelítette az évi 1%-os valószínűségű árvízi hozamot. A kiválogatott időszakok között szerepelnek heves árvizek, elhúzódók, de voltak olyanok is, amelyek a mellékfolyók – Mosoni-Duna, Vág, Garam, Ipoly vagy Dráva – szélsőséges áradása miatt lehetnek mértékadók a Dunára.
A szakértők az összesen ezernél is több lehetséges mértékadó árvízi helyzetet az 1D hidrodinamikai folyómodellel értékelték ki. A modell segítségével kiszámítható, hogy a Duna és mellékfolyóinak felső peremszelvényein beengedett mesterséges árhullámok pontosan hogyan vonulnak végig egészen Szerbiáig, és ezalatt milyen mértékben lapulnak el, illetve hatnak kölcsönösen egymásra.
Az 1D árvízi Duna-modell keresztszelvényei, hidak és a számított pillanatnyi vízfelszín Budapest térségében
Az utolsó lépésben a kutatócsoport a magyarországi Duna folyószakasz mentén valamennyi számítási keresztszelvényből kiválogatta azokat az árhullámokat, amelyeknek a modellezett vízhozama nem haladta meg a (vízrajzi idősorokból levezetett) helyi 1%-os éves tartósságú értéket. Az így nyert árhullámok közül a legmagasabbik tetőző vízszintje kiadta az adott keresztszelvényre vonatozó mértékadó árvízszintet.
A nagyszámú modellezett árhullám tetőző vízhozamának hossz-szelvénye a Duna hazai szakaszán és kiemelve az 1%-os valószínűségű vízhozam hossz-szelvénye
A vizsgálatok időszerűek voltak, hiszen a megállapított mértékadó árvízszintek a 2013. júniusi tetőző vízszinteknél átlagosan20–40 cm-rel magasabbak, vagyis a jelenleg hatályos, 2010. évben törvénybe foglalt mértékadó árvízszinteket az új értékek Budapest fölött jelentős mértékben meghaladják.
| A 2013. júniusi árvíz a Duna szinte teljes hazai szakaszán az elmúlt évszázad legmagasabb jégmentes vízállásai fölött tetőzött és ezzel rendkívüli kihívás elé állította a védekezést. Az utólagos hidrológiai elemzések azt mutatták, hogy ennek az árvíznek a valószínűsége évi 1%-nál is nagyobbra tehető. Ennek ellenére a tetőző vízszintek Budapest fölött több deciméterrel meghaladták az ennél ritkább, évi 1%-os valószínűséghez kötött ún. mértékadó árvízszintet, a MÁSZ-t. A mértékadó árvízszint törvényben rögzíti azt a vízszintet, amely meghatározza az árvízvédelmi töltések, mobilgátak kiépítendő magasságát. Ennek kapcsán vizsgálta felül az Országos Vízügyi Igazgatósága a Duna magyarországi szakaszán a mértékadó árvízszintet. A vizsgálatot szakmailag a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék koordinálta, a vízhozam-idősorok statisztikai elemzését az érintett vízügyi igazgatóságok hidrológusai végezték el. |
- Dr. Krámer Tamás -