2017. október 03.
Dr. Siki Zoltánt, az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék adjunktusát négy évre elnökévé választotta a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata. Rövid interjúnk apropója az elnöki kinevezés, de az is kiderül belőle, hogy miért választotta a földmérői pályát, és hogy mit szeret a legkevésbé az oktatói munkában.
Először is gratulálok a tisztséghez! Mivel jár munka és lehetőségek tekintetében ez a pozíció?
A Mérnöki Kamarában a területi és a szakmai tagozódás egyszerre van jelen, vagyis vannak megyei kamarák és szakmai tagozatok. Az egyik tagozat a Geodéziai és Geoinformatikai Tagozat, amelynek a tagok által választott elnöksége van, vagyis választás útján nyertem el ezt a tisztséget. A Tagozatban betöltött tisztségeket társadalmi munkaként vállaljuk, vállaltuk.
Egyébként elsősorban sok munkával jár a tagozati elnökség vagy akár az elnökségi tagság.
A tagozatok leginkább szakmai kérdésekkel foglalkoznak, így tervezett jogszabályokhoz javaslatok és szakmai szabályzatok készítése mellett a GD-T (geodéziai tervező) és GD-Sz (geodéziai szakértő) minősítésekhez kapcsolódó vizsgáztatás, a szakmai továbbképzések tananyagának kidolgozásán át a kamara választmányában a képviselet ellátása is a mi feladatunk. Bár jogalkotó hatáskörünk nincs, a szakmai jogszabályok esetében tanácsadással, véleményezéssel, ajánlásokkal próbáljuk segíteni a jogalkotót. Emellett nagyon fontos a földmérők munkájának a szakmai támogatása.
Elnökként ezentúl többet kell kommunikálnom a nagy kamarával, illetve ehhez kapcsolódóan eseményekre, tárgyalásokra járni. Ilyesmiben alelnökként, elnökségi tagként csak egyszer-egyszer helyettesítőként vettem részt.
Ki lehet tagja a Kamarának, illetve a Tagozatnak?
Tagozatunkba bekerülhet a Mérnöki Kamara valamennyi tagja. A geodéták közül annak, aki tervezői minősítéssel rendelkezik, kötelező a kamarai tagság, ehhez is kötődik az aláírási jogosultság. Aki GD-T tervezői minősítéssel rendelkezik automatikusan a tagozatunk tagja is lesz. Több mint 600 minősített (tervezői vagy szakértői minősítéssel) tagunk van, de emellett közel ugyanennyi olyan tagunk is van, akik az idetartozás, közösségi érzés miatt lettek a tagozatunk tagjai.
A kezdetektől tisztségviselő a tagozatban. Mivel foglalkoztak, mit értek el az elmúlt 20 évben?
Az elmúlt 20 évben a legfontosabbnak azt tartom, hogy a szakterületünkön, a korábban ismeretlen tervezői jogosultságot/minősítést sikerült meghonosítani. Ez az energiáink nagy részét lekötötte, mivel 2001 és 2015 között négyszer módosult a geodéziai tervező jogosultság jogi környezete.
Fontos eredménynek tartom, hogy a geodéziai munkákra vonatkozó mérnöki díjszabást elkészítettük egy hozzá tartozó internetes felülettel együtt, ahol mind a geodéták, mind a megrendelők egyszerűen kalkulálhatják az egyes munkák árait. Emellett még az M.2 Mérnökgeodézia tervezési segédlet elkészítését említeném meg illetve az E-közmű rendelet geodéziai munkákra vonatkozó mellékletének kidolgozását.
Kiemelném még, hogy egy szakmai díjat is alapítottunk, a Hazay István díjat 2010 óta adjuk ki évente. A fiatalokat diplomaterv pályázatunkon várjuk ahol pénz jutalmat adunk ki 2011 óta.
Mi a célja az elkövetkező 4 évben elnökként?
A Tagozat készített egy tervezési segédletet, ami csak egy ajánlás, ebből szeretnénk, ha jogszabály lenne, ami a mérnökgeodéziai tevékenység szakmai részét szabályozza.
Jó lenne javítani azon, hogy a geodézia területén csak minősítéssel írjanak alá munkákat. Ez még nincsen teljesen így, a megrendelők nem feltétlenül ellenőrzik a jogosultságot.
Ezen felül meg szeretném találni az elkövetkező négy évben az utódomat, aki nálam fiatalabb és továbbviszi ezeket.
Miért lett építőmérnök/geodéta?
Már a középiskola választással elköteleződtem. Nagyon szerettem a térképeket, mindig atlaszokat nézegettem, és kicsit naivan azt hittem, hogy ha földmérő leszek, világtérképeket fogok készíteni. Ilyen irányú szakközépiskolába jártam, amivel megpecsételődött a sorsom, és onnan tulajdonképpen egyenes út vezetett ide a Műszaki Egyetemre, de akkor még a felvételinél el kellett dönteni, hogy milyen szakra jelentkezel, így kezdettől földmérőnek tanultam. Építőmérnök diplomát kaptam, földmérő szakon.
Hogyan lett egyetemi oktató?
Miután lediplomáztam, elnyertem egy hároméves ösztöndíjat, ez egy akadémiai ösztöndíj volt, itt az egyetemen kezdtem el dolgozni, és azóta is itt dolgozom főállásban.
Mi a munkájának a legizgalmasabb, legélvezetesebb része?
A szakmai munkának az a legélvezetesebb része, amikor sikerült egy feladatot elvégezni és ledokumentálva átadni. Akkor az ember fellélegzik, és ha jó megoldást sikerült találnia, akkor büszke is magára. A dokumentáció szükséges rossz, vagy nem is annyira rossz, egy szükséges rész, amire az ember szocializálódik, és rutinból megcsinálja. Eleinte biztosan az a nyűgösebb része.
Az egyetemi munkában a legjobb az érdeklődő diákokkal való közös munka, oktatás, a legkevésbé pedig zh-t javítani szeretek.
