2018. szeptember 28.
Szeptember 26-án elhunyt Cholnoky Tamás, a Hídépítés Tanszék egykori oktatója, a BME Díszpolgára, aki létrehozott alapítványán keresztül az építőmérnöki szakmát és a mérnökképzést évtizedek óta támogatja. Az egész építőmérnök szakma gyászolja.
Cholnoky Tamás néhány nappal ezelőtt múlt 95 éves. 2016-ban neki ítélték a BME Díszpolgári Oklevelét, amelyet egészségi állapota miatt nem tudott Magyarországon átvenni, így tavaly azt a BME és az Építőmérnöki Kar vezetőitől Greenwichben (USA) vette át, ahol 1950 óta élt. Az Építőmérnöki Kar jelenlegi vezetői kivétel nélkül az általa alapított Dr. Korányi Imre Ösztöndíj segítségével kutattak egy-egy évet az USÁ-ban.
Cholnoky Tamás kiemelkedő és önzetlen munkásságával jelentősen hozzájárult a BME mérnökképzésének erősítéséhez. A Korányi ösztöndíjasok, akik az USA legjobb egyetemein kutattak, fontos szerepet töltenek be a hazai építőmérnöki oktatásban és kutatásban. A korábbi ösztöndíjasok közül többen ma már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzorai, vezető oktatói: az Építőmérnöki, Építészmérnöki és Természettudományi Karon jelenleg 6 professzor, 17 egyetemi docens és 3 adjunktus a Korányi ösztöndíjasok közül került ki; hárman közülük akadémikusok, négyen MTA doktorok, öten tanszékvezetők, valamennyien rendelkeznek PhD fokozattal.
Cholnoky Tamás 1945-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1946-48-ig tanársegéd a Műegyetem I. számú Hídépítési Tanszékén, ahol a Tartók statikája c. tantárgy előadója. A háború után részt vesz a budapesti Déli összekötő vasúti híd és más szerkezetek újjáépítésének megtervezésében. 1949-ben kutatómérnök lett a Laboratories du Bâtiment et des Travaux Publics-nél Párizsban, ahol elsősorban a beton vibrálását és plasztikus állapotát vizsgálta. 1950-től tervezőmérnök volt a D.B. Steinman (New York) cégnél, vasbeton ívekkel, nagy fesztávú függőhidakkal foglalkozott. 1950-54-ben az F.R. Harris (New York) irodánál nagyméretű úszódokkok, nagymélységű kikötő-partfalak tervezését vezette. Az amerikai haditengerészet megrendelésére végzett munkáit, pl. repülőhordozó hajók előfeszített vasbeton pályalemezeinek tervezését, csak korlátozottan publikálhatta. 1951-ben megszerezte a New York Állam mérnöki (professional) oklevelét. 1954-től társtulajdonosa a Sinjon, Inc. építkezési vállalatnak, amelynek fő profilja családi házak, lakóházak és irodaépületek építése, valamint az ezekhez kapcsolódó ingatlanmenedzsment. 1986-ban megalapította a Dr. Korányi Imre Ösztöndíjat, aminek a szervezésével személyesen foglalkozott egészen néhány évvel ezelőttig, amikor lánya, Elizabeth Cholnoky vette át a feladatokat.
Pilinszky János, aki kortársa volt, neki ajánlotta egyik versét, amely most fájdalmasan nyer új értelmet. E mű soraival emlékezünk rá, lánya, Lisa búcsúszavaiban bízva: „Elindult a következő kalandra.”
Pilinszky János:
Téli ég alatt
Cholnoky Tamásnak
Fejem fölé a csillagok
jeges tüzet kavarnak,
az irgalmatlan ég alatt
hanyattdölök a falnak.
A szomorúság tétován
kicsordul árva számon.
Mivé is lett az anyatej?
Beszennyezem kabátom.
Akár a kő, olyan vagyok,
mindegy mi jön, csak jöjjön.
Oly engedelmes, jó leszek,
végig esem a földön.
Tovább nem ámitom magam,
nincsen ki megsegítsen,
nem vált meg semmi szenvedés,
nem véd meg semmi isten.
Ennél már semmi nem lehet
se egyszerűbb, se szörnyebb:
lassan megindulnak felém
a bibliai szörnyek.