2020. április 22.
A koronavírus helyzet miatt minden egyetem arra kényszerült, hogy átálljon a távoktatásra, de sokkal könnyebben megy ez akkor, ha már megvoltak hozzá az alapok. Így történt ez az Építőmérnöki Karon is, ezért közel két héttel a távoktatás megkezdése után kimondhatjuk, hogy a rendszer működik. Nem tökéletes és nem zökkenőmentes, de minden jel szerint fennakadás nélkül tartható a 2019/2020. tavaszi félév tervezett ütemezése.
Miért van jó helyzetben a Kar?
Az Építőmérnöki Kar volt az első az egyetemen, ahol nagyjából 5 évvel ezelőtt bevezettük a Moodle oktatási keretrendszert. A nyílt forráskódú Moodle alkalmas volt arra, hogy olyan kiegészítő fejlesztéseket hajtsanak végre, ami a BME és a Kar sajátosságaihoz igazítható. Ebben történik a kari tanulmányi információk egységes tárolása, és összehangoltan működik a Neptunnal. Ennek az volt a fő motivációja, hogy az oktatási adminisztráció hosszú távon csökkenjen, de a váratlan helyzetben sokkal több lett a pozitív hozadéka. Mivel eddig is itt tároltak minden oktatási anyagot és a házi feladatok kezelése is ezen a felületen történt, ezen nem kellett változtatni a távoktatás elindítása miatt.
Folyamatos átállás -> felkészült indulás
Amikor a járvány elkezdett terjedni és folyamatosan álltak át a távoktatásra az európai egyetemek, a Kar is elkezdte megtenni az első lépéseket a teljes távoktatás technikai hátterének kiépítésére. A használt keretrendszer mellett olyan streaming szolgáltatást kellett választani, ami beágyazható a Moodle rendszerbe, és hosszú távon biztosítja a valós idejű óratartást, konzultációt és a szóbeli számonkérés lehetőségét is. Ez lett a Microsoft Teams. A bezárás előtti napokban már elkészült a rendszer, így az előrehozott tavaszi szünetben az oktatási tartalmak frissítésére, a távoktatási számonkérési módok kidolgozására, valamint az oktatók és a hallgatók tájékoztatására tudott koncentrálni a Kar. Letölthető segédletek és online fórumok segítették az átállást, két nyelven, mivel az angol nyelvű oktatást ugyanúgy érintették a változások. Szerencsére a hallgatók is nagyon érdeklődők és aktívak voltak, az oktatók pedig nagyon jól vették az új helyzettel járó kihívásokat. Összességében az a tapasztalat, hogy ez egy olyan kényszerhelyzet, amihez mindenki pozitívan áll hozzá.
Bár az oktatók bejárhatnak az egyetemre, 95%-uk otthonról dolgozik. A legtöbben saját eszközökről, hiszen az időben megkezdett felkészülés ellenére sem volt már lehetőség egy teljesen új infrastruktúrát kiépíteni az oktatók otthoni munkavégzéséhez. Akinek szüksége volt az egyetemi eszközökre otthon, hazavihette, a Kar igyekszik az eszközhiányokat a lehetőségeihez mérten pótolni. Ez azért fontos, mert ha esetleg tovább szigorodnak a kijárási lehetőségek, a távoktatást továbbra is fenn kell tartani.
Hogyan működik az oktatás?
Amellett, hogy az alapvető koncepció az, hogy az órarend szerinti órák valós idejű online óra keretében történjenek meg, az oktatók szabad kezet kaptak abban, hogy az oktatási módszert a tárgyukhoz igazítsák. Így vannak előre elkészített videók és más módon történő kompetenciaátadások is, de a hallgatókban nagy az igény a valós idejű online kapcsolatra az oktatókkal. Az oktatók pedig folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, dolgozzák át a tananyagot a digitális platformokra és keresik a lehetőségeket a távoktatási rendszerek megfelelő kihasználására. Nekik is nagyon jó visszajelzés, hogy az órákon résztvevő hallgatók száma nem csökkent az átállástól, és az is mutatja az órák sikerességét, hogy a valós előadások végén megszokott hallgatói taps, most a Teams tapsoló emojijának segítségével jut kifejezésre.
Oktatási értelemben nincs fennakadás, az online órák, az online konzultációk a megfelelő időpontokban zajlanak, a számonkérési rendszert is tesztelték már, és az online zh-kkal sem volt probléma. Ettől függetlenül a Kar arra is felkészült, hogy a számonkérések technikai problémák esetén pótolhatók legyenek, minta zh-k is segítik a hallgatók felkészülését. A valós idejű tesztek az online felületen tehermentesítik az oktatókat, akik most amúgy is túlterheltek az átállás miatt, de ez egy hosszú távú előnye a rendszernek. A Moodle lehetőségeinek köszönhetően az oktatók a pdf-ben beadott házi feladatokba a számítógépen szabad kézzel belejavíthatnak, ez is megkönnyíti a munkájukat. De a legtöbbet az adja, hogy a hallgatók folyamatosan kifejezik a támogatásukat, ők is alkalmazkodnak a helyzethez, amiben kell, és – akár pozitív, akár negatív – visszajelzést is adnak az oktatóknak, mivel ebben a helyzetben a kommunikáció fenntartása a legfontosabb. Éppen ezért tényleg működik a #veletekvagyunk, mert folyamatosan érződik minden oldalról az együtt, egy irányba haladás. Talán ez a legpozitívabb hozadéka a távoktatásnak.
Mi lesz, ha nem csak 1-2 hónapig tart a karantén?
Bár mindent meg lehet oldani online, azért vannak még olyan etikett és etikai kérdéskörök, amik folyamatosan alakulnak; oktatók és hallgatók együtt tanulják a rendszer hatékony és felelősségteljes alkalmazását. A diplomavédéssel és záróvizsgával kapcsolatban még alakulnak a jogi állásfoglalások, egyetemi irányelvek, de a karnak kész tervei vannak a záróvizsgáztatás online lebonyolítására; cél, hogy minden végző időben, az eredeti ütemterv szerint diplomázhasson.
Amennyiben az egyetem egész nyáron zárva tart, megoldandó a szakmai gyakorlatok és mérőgyakorlatok ügye. Előbbiben a fenntartó nagy rugalmasságot biztosít az egyetemnek, a Kar maximális rugalmassággal kezeli majd a szakmai gyakorlatok alternatív teljesítését azok számára, akiknek ez az időben történő végzésükhöz szükséges. Ugyanígy dolgoznak a mérőgyakorlatokat szervező tanszékek a megváltozott helyzethez igazításon.
A rendszer arra is kész, hogy ha úgy alakul a járványügyi helyzet, hogy az őszi félév is távoktatásban induljon el.
A pozitív dolgok maradnak a karantén után is
Bár ezt a teljes átállást a kényszerhelyzet hozta, az, hogy az erőforrások nagy része korábban is rendelkezésre állt, megkönnyítette a hallgatóké és oktatók dolgát is. Éppen ezért már most folyamatban van annak a tervezése, hogy mi az, amit a későbbiekben érdemes megtartani a mostani rendszerből. A tervek szerint ugyanis a most meghonosított technikák többségét a későbbiek folyamán is alkalmazni fogjuk az oktatásban. A cél a karantén feloldása után a hallgatók és a tudásátadás szempontjából is ideális kevert online és offline oktatás megvalósítása – profitálva a jelenlegi helyzet szülte megoldásokból.
Joó Attila László, Lovas Tamás, Molnár Bence, Tóth Flóra