2014. április 06.
Beszámoló a Hatékony Házak projekt berlini tanulmányútjáról.
Az Európai Unió 2010/31/EU irányelvét követve Magyarországon 2018-tól az új hatósági, 2020-tól valamennyi új épületnek „közel nulla energiaszintet” kell teljesítenie.
A „közel nulla szint” tág fogalom hazai követelményekhez igazodó definiálására 2012-ben ugyan két tanulmány is született, ennek ellenére továbbra is kérdéses maradt, hogy Magyarország infrastrukturális adottságainak, természeti és gazdasági erőforrás-korlátainak figyelembe vételével, milyen célokat kell megfogalmazni.
A képlékeny helyzetben az EU Intelligens Energia Európa Programja által támogatott Hatékony Ház Napok projekt kiemelten hasznos kezdeményezés. A belga vezetéssel zajló program magyarországi partnere a Greendependent Intézet, a projekt egyik szakmai partnere a BME Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszéke. A projekt keretében egy, a hazai szakértői csoport részére szervezett márciusi berlini tanulmányút teremtett alkalmat négy különböző típusú épület részletes megismerésére, valamint hasznos beszélgetésekre az egyes kutatóintézetek, kamarák és a sajtó képviselőivel.
Az elsőnek megtekintett épület, a tartományi környezetvédelmi hivatal (UBA) irodaépülete, szép példa volt arra, hogy ha az államigazgatás komolyan veszi a saját előírásait és akár extra költségeket is felvállalva irodáinak mintaértékű épületet építhet. A 2013 szeptemberében átadott irodaházzal szemben támasztott – a magyarországi „közel-nulla” értelmezéssel szemben – ambiciózus követelmény, hogy a teljes éves üzemidőt számítva nulla energiafogyasztással, költséggel és CO2 kibocsájtással legyen üzemeltethető. A nullszaldós állapotot a létesítményben valamennyi fogyasztását (fűtés, hűtés, használati melegvíz termelés, világítás, irodatechnika) beleértve kell elérni. (Összehasonlítva a hazai javaslat lakóházakra átlagosan 95 kWh/m2a primer energia fogyasztást irányoz elő, a világítás, háztartási elektromos áramfogyasztást nélkül.)
A megcélzott energetikai követelmény elérését az épület jól hőszigetelt szerkezetei mellett hővisszanyerős szellőztetés, talaj-vizes hőszivattyúk és a tetőre telepített napelemes rendszer biztosítja. A szakemberek számára további érdekességet jelentett, hogy a fenntartható építés szempontjait egy tartományi minősítő rendszer szerint értékelték, amelyben például figyelmet fordítottak az építési anyagok megválasztására is. A beton fogadószintet leszámítva az épület teljes tartószerkezete, valamint a külső burkolata is fából készült, a hőszigeteléshez pedig újrahasznosított papírt használtak.
A magyar mérnökgárda számára a másodjára meglátogatott, Efficiency House Plus Network projekt keretében (38 kísérleti házat építettek Németországban) épült berlini ház jelentette a legérdekesebb kezdeményezést. Az épület tervezői ugyanis a nulla energiafogyasztáson túl pluszenergia termelést is célul tűzték ki. A terv a szerkezetekbe integrált napelemekkel valósulhat meg, amelyek segítségével éves szinten annyi plusz energiát termelhetnek, mint amennyi egy elektromos autóval 30.000 km út megtételére elegendő.
A „szimpla műszaki kérdéseken” messze túlmutató projekt azt is vizsgálja, hogy mennyire lehet az épület nyújtotta, illetve igényelt életforma társadalmi minta. A program keretében az önként jelentkezők közül pályáztatással kiválasztottak és a házba költöztettek egy négyfős családot. A családtagok a használat során szerzett élményeikről riportokat írtak, valamint blogot vezettek, ahol például az elektromos autózás jelenlegi infrastruktúrára épülő tapasztalataikról is beszámoltak.
A német vendéglátók a jövőbe mutató, kutatási és kísérleti elemeket is tartalmazó projektek mellett a mai német gyakorlatot reprezentáló költséghatékony megoldásokat is bemutattak. A program résztvevői harmadik épületként egy érdekes konstrukcióban megvalósított többlakásos lakóházat tekinthettek meg. Az épületet Markus Pfeifer építész mutatta be, aki társával internetes oldalakon verbuváltak egy építőközösséget, akik segítségével (kikerülve az ingatlanfejlesztők profitját és típusmegoldásait) egyedi igényeiknek megfelelő olcsó és takarékos lakásokból álló házat építettek fel. A látogatás során szembetűnő volt, hogy a házban nincs két egyforma lakás. A meglepően tágas és világos otthonok alacsony energiaigényéről a vastag hőszigetelés, hővisszanyerő szellőztetés és talaj-vizes hőszivattyús fűtés gondoskodik.
A magyar szakemberek a negyedik épületnél egy olyan felújítási projektel ismerkedtek meg, ahol egy tipikus többlakásos berlini házat a költségek szigorú kontrolljával varázsoltak újjá. Az épület falainak hőszigetelése mellett az ablakokat meglepő módon csak kétrétegű üvegezésű műanyag ablakokra cserélték ki. A házban hővisszanyerős szellőztetési rendszer nem épült, viszont a használt levegőt elszívják (ablakokba épített résszellőzőkkel biztosítva a levegő utánpótlását), majd a pincében elhelyezett levegő-vizes hőcserélővel „kivonják” az energiatartalmát. A ritkán használt megoldással nyert hőt melegvíz előállítására és a távhőből biztosított fűtés támogatásához hasznosítják.
A magyar résztvevők a látogatás tapasztalataként megerősítették azt a felismerést, hogy amennyiben az emberiség nem talál radikálisan új energiaforrást, az erőforráskorlátok kimerülése miatt az épített környezet hatalmas átalakítása szükséges a nem túl távoli jövőben. Nem elég, a hazai környezetben tapasztalható mentalitás, az épületek energiaigényének a csökkentése, házainkat, mint energiatermelő létesítmények kell kialakítanunk.
Nem egyértelmű, hogy a bemutatott napenergiára épülő technológiák jelentik-e Magyarország számára a megoldást, azonban érdekes mintákat mutattak a jelenben egy lehetséges jövőbeli épített környezet kialakítására.
– Medgyasszay Péter PhD –
Fotó: Medgyasszay Péter PhD