„Az elméleti oktatás gyakorlat nélkül olyan, mintha valaki könyvből tanulna úszni.”

A gödi mérőtábor világát ismerhetjük meg az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék és a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék táborfelelőseitől.

Beszélgetés Dr. Takács Bencével az Általános és Felsőgeodézia Tanszék egyetemi docensével és Dr. Hajnal Gézával a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi docensével.

Az Építőmérnöki Kar gyakorlatorientált képzésében a mérőtáborok története egyidős a mérnökoktatással, már az Institutum Geometricumban is szerveztek mérőgyakorlatokat. A Nagymarosi Gyakorlótelep megvásárlásához (Gödi Mérőtelep és Oktatási Központ elődjének) Dr. Németh Endre, az I. Vízépítési Tanszék tanszékvezetője, az Építőmérnöki Kar egykori dékánja saját vagyonából ajánlott fel egy jelentős összeget.

Dr. Németh Endre (1891-1976) mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora oklevelét 1913-ban szerezte a Műegyetemen. 1918-1922 között a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű ózdi bányaigazgatóságán üzemi berendezések, épületek, vasutak terveit készítette, valamint geodéziai és bányamérési munkákat végzett. 1923-1932 között a Földművelésügyi Minisztérium Országos Halászati Felügyelőségénél dolgozott. 1932-1935 között a budapesti Kultúrmérnöki Hivatal munkatársa volt.

Dr. Németh Endre munkássága során foglalkozott az Alföld öntözésének kérdéseivel. Az öntözőrendszereket és az öntözés gyakorlatát Franciaországban és Olaszországban tanulmányozta. 1935-1937 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályán irányításával több öntözőrendszer is készült. A vízügyi szakember 1937-1940 között az Országos Öntözésügyi Hivatalban a Vízhasznosítási Osztályt vezette.

Dr. Németh Endre 1946 és 1948, majd 1950 és 1952 között a BME Építőmérnöki kar dékánja volt. Több hazai és külföldi tudományos egyesület, társadalmi munkájában vett részt. A toulouse-i egyetem 1959-ben a Fermat-éremmel tüntette ki, majd 1969-ben elnyerte a francia Kutatásfejlesztési Társaság érdemérmét. 1965-ben megkapta a Magyar Hidrológiai Társaság Schafarzik-emlékérmét, 1974-ben a Vásárhelyi Pál-díjat, 1975-ben az Eötvös Loránd-díjat.
Nevéhez fűződik a Vízügyi Közlemények, majd az Öntözésügyi Közlemények szerkesztése. A magyar mellett több munkája idegen nyelven is megjelent.

„A víz nem tűri a nyers erőszakot, de a természetéhez igazodó irányításának enged.” – idézet áll a Gödi Mérőtelep és Oktatási Központban elhelyezett emléktáblán, amelyet Dr. Józsa János, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetőjének javaslatára a BME Építőmérnöki Kara és a Magyar Hidrológiai Társaság állított 2010-ben. Az emléktáblát az Építőmérnöki Kar doktorandusza, Szemerey-Kiss Balázs készítette.

A nagymarosi mérőtábort a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék a vízlépcső építéséig használta, majd a megváltozott terepviszonyok miatt Gödre költözött át. Az Általános és Felsőgeodézia Tanszék egészen 2009-ig Balatonkenesén tartotta nyári gyakorlatát. A két telep fenntartása azonban túl nagy költséget jelentett az Építőmérnöki Kar számára, ezért ma már mindkét tanszék nyári gyakorlatának helyszíne a gödi mérőtábor. Pontosan melyik képzésben és szakirányon tanuló hallgatóknak kell részt vennie ezeken a nyári gyakorlatokon?

Dr. Takács Bence: Az Általános és Felsőgeodézia Tanszék kilenc napos nyári gyakorlata valamennyi alapképzésben tanuló építőmérnök hallgató számára kötelező.

Dr. Hajnal Géza: A Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék a BSc képzés harmadik évének végén, csak az infrastruktúra-építőmérnöki ágazatot választott hallgatóknak tart három napos mérőtábort Gödön.

A 2014-es dunai árvíz magasságát tábla őrzi a Gödi Mérőtábor csónakházán

Önök több éve látják el tanszékük nyári mérőtáborának koordinálását. Milyen feladata van egy táborfelelősnek?

Dr. Takács Bence és  Dr. Hajnal Géza: Egy mérőtábor megszervezése sokkal több feladattal jár, mint ahogy elsőre gondolnánk. A diákcsoportok beosztása mellett fel kell osztani az oktatókat is (ki mikor és hány napra jön), valamint biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő technikusi és technikai állomány. Nem maradhat el egy mérés csak azért mert például lemerült egy akkumulátor.

Mérés digitális szintezőműszerrel, a háttérben hagyományos teodolittal szögmérést gyakorló hallgatók

A két tanszék egy időben tartja a gyakorlatát?

Dr. Hajnal Géza: A gödi tábor több épületből áll, ennek ellenére ez fizikailag nem lenne megoldható. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék közvetlenül a vizsgaidőszak után indítja nyári gyakorlatát. Idén összesen 120 diákunk volt, akiket harminc fős turnusokban fogadtunk.

Dr. Takács Bence: Az Általános és Felsőgeodézia Tanszék hagyományosan (a diákok számától függően) június végén és júliusban költözik ki Gödre. A hallgatókat mi is turnusokban osztjuk fel, idén összesen közel kétszáz diák vett részt a gyakorlaton.

A tábor festői környezetben, a Duna parton található. Milyen biztonsági előírásokat kell betartaniuk a diákoknak?

Dr. Takács Bence: A hallgatók balesetvédelmi oktatást kapnak. A tábori élettel kapcsolatos legfontosabb szabályok: munkaidőben nem fogyaszthatnak alkoholt, tilos a Dunában fürödni és a vízi sport, valamint a terepi gyakorlaton kötelező zárt cipőt viselni. Fontos, hogy vigyázzunk egymásra és az értékes műszerekre, ezért normálisan kell dolgozni és viselkedni.

Dr. Hajnal Géza: Ezek a szabályok nálunk is érvényesek. A gyakorlati feladatok egy részét a vízen motorcsónakból végezzük, ezért a diákokat munkavédelmi oktatáson ismertetjük meg a veszélyekkel. A vízen kötelező a mentőmellény és zárt cipő (gumicsizma) használata. Fontos, hogy senki se legyen rosszul, ezért a táborlakók „hagyományosan” reggelit és ebédet is kapnak.

Milyen eszközöket használnak a hallgatók a gyakorlat során?

Dr. Takács Bence és  Dr. Hajnal Géza: A tanévben a diákok megtanulják a mérések és számítások alapelveit, betekintést nyernek a műszerek használatába. Tapasztaljuk, hogy sokszor nem igazán értik, hogy pontosan mit miért csinálnak. Itt a gyakorlaton áll össze a kép. A mérőgyakorlaton ügyelünk arra is, hogy a legújabb technológiákat is megismerjék, de a különböző típusú mérési feladatok megoldásához a diákok hagyományos módszereket és eszközöket is használnak.

Hallgatók zsinórállás építése közben

Hallhatnánk néhány példát arra, hogy milyen feladatokat kell megoldaniuk a diákoknak a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék három naposgyakorlatán?

Dr. Hajnal Géza: A tábor során a hallgatók ultrahangos mélységmérő segítségével térképezik fel a Duna egy kijelölt szakaszán a medret, mérőtagról leengedett forgószárnyas sebességmérővel állapítják meg a folyó egy keresztszelvényében a sebességet és a vízhozamot, valamint megmérik a Duna esését is.

A tábor laboratóriumában a helyi forrásokból, a Dunából, a tábori kis tóból vett mintákon vizsgálják meg és hasonlítják össze a víz minőségét.

A gyakorlat alatt a diákokkal ellátogatunk a főváros vízellátásának 80%-át biztosító Szentendrei-szigeten található csápos kutakhoz. Hatalmas élményt jelent a számukra, hogy közvetlenül a forrásnál kóstolhatják meg a kavicsrétegben már megtisztult, de még klórmentes vizet.

Csápos kút a Szentendrei-szigeten

A mérőtábor részét képezi egy egész napos patak vízhozam vizsgálata is. A gödi vízinövényekkel benőtt Ilka patak erre csak részben alkalmas, ezért a vizes szakirányon tanuló hallgatók a Börzsönyben található Morgó patakon végezik el a hidrológiai hossz-szelvény elkészítéséhez szükséges méréseket.

Az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék mérőtábora kilenc napig tart. Ez első hallásra soknak tűnik.

Dr. Takács Bence: Ez így van, de szükség van rá, ugyanis a hallgatók egy-egy összetett feladaton három-négy napig is dolgoznak. Az egyik ilyen több napos előkészítést igénylő munka például egy ellenív tervezése és terepi kitűzése. Ehhez először alappont sűrítést végzünk, majd elkészítjük a tervezési terület szintvonalas térképét. A mérőtábor feladatai között szerepel egy meglévő útpálya felmérése, hossz és keresztszelvényeinek elkészítése.

Részletmérés mérőálomással

Útpálya szelvényezése

Egy másik program keretében digitális fényképek alapján készítjük el egy épület számítógépes térmodelljét. A feladatok között szerepel zsinórállás építés, eltakart közművezeték felkutatása, majd térképezése és még sok minden.

Kitűzött pillér megjelölése csapózsinórral

Kitűzés teodolittal és mérőszalaggal

Kitűzés mérőállomással

Milyen visszajelzéseket kapnak a hallgatóktól? Mennyire érzik hasznosnak a mérőtáborban megszerzett tudást?

Dr. Hajnal Géza: Nem az a célunk, hogy megbuktassuk őket, hanem az, hogy a gyakorlatban is átlássák a tanórákon hallottakat, ezért szinte csak pozitív visszajelzéseket kapunk.

Dr. Takács Bence: Amikor kimegyünk a terepre, én hozzá sem nyúlok a műszerekhez, mindent a hallgatók csinálnak, ezért a mérőtábor végére egészen komoly feladatokat is képesek önállóan elvégezni. Sokszor meg kell küzdeniük, hogy kijöjjön az eredmény, de így jelent igazi sikerélményt.

Ha Göd, akkor mérőtábor. Önöknek mi jut először az eszükbe róla?

Dr. Hajnal Géza: Hat éve kért fel Dr. Józsa János, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője táborfelelősnek. Az első gondolatom az volt, hogy diákként én mennyire jól éreztem itt magam.

Dr. Takács Bence: A kreditrendszer bevezetésével szép fokozatosan megszűntek a természetes közösségek, évfolyamok, tankörök. Az oktatóknak és a diákoknak itt a nyári gyakorlat alatt van lehetőségük kicsit jobban megismerni egymást. Több olyan baráti társaságról is tudunk, akik a mérőtáborban alakultak és még évek múlva is összejárnak. A napi kötelező feladatok elvégzése után mindig jut idő a kikapcsolódásra is. Rendszeresen rendezünk tanár-diák focit, tenisz meccseket, főzéseket. Idén a Futball Világbajnokság mérkőzéseit is együtt szurkoltuk végig.

Fotó:  Vörös-Walczer Dávid, Égető Csabát, Takács Bence, Hajnal Géza