A BME több kara fogott össze, hogy a katasztrófavédelem munkáját segítse

Módszertani fejlesztésekkel és esettanulmánnyal járul hozzá a Műegyetem az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) projektjéhez. Ennek keretében egy új, országos katasztrófakockázat-értékelési rendszert dolgoznak ki. A projekt célja, hogy megváltoztassák a települések kockázati besorolásának jelenlegi rendszerét: ne csupán egy-egy jelzővel sorolják alacsony vagy magas kockázatú kategóriába őket, hanem az adott kockázati tényezők számszerűsítésével pontosabb képet adjanak a természeti- és társadalmi katasztrófák kockázatáról.

Egyetemünk tudományos kapacitásával számos kockázati tényező pontosításában vállal részt. Az érintett kutatócsoportok az egyetem egyik kiemelt kutatási területéhez (KKT6) tartoznak, amely a katasztrófa-megelőzés legmodernebb, mérnöki tudással és eszközrendszerrel történő támogatásához kapcsolódó szakértelmüket koordinálja. Nemcsak a KKT-hoz, hanem az Felsőoktatási Intézmények Kiválósági Programjához is kapcsolódik munkánk, mégpedig a Víztudományi és Katasztrófa-megelőzési (FIKP-VÍZ) tématerülethez. Részvételünk az OKF által vezetett projektjében az eddigi legnagyobb szabású együttműködés a KKT-n belül: a BME tizenegy tanszéke fog össze a munkában, döntően az Építőmérnöki Karról, de a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, valamint a Természettudományi Kar egy-egy tanszéke is részt vesz a projektben.* A munkát az Építőmérnöki Kar fogja össze.

 

Az egyik feladatunk az, hogy az eddig használt, hagyományos kockázatértékelési módszertan nagyrészben szubjektív besorolási szintjeit számszerű károsodási és halálozási valószínűségekre cseréljük le. Az új módszer általánosítható, ezáltal a projekt összes kockázati területén (földrengés, árvizek, járványok, stb.) alkalmazható. Az is kedvező tulajdonsága, hogy alkalmazkodik a kockázati elemzések eltérő adatellátottságához és részletességéhez. További hangsúlyos előnye, hogy többtényezős kockázatok, dominóhatások számszerűsítésére is alkalmas, figyelembe véve például a földrengés és az általa okozott gátszakadás összekapcsolódó kockázatát. A katasztrófavédelem ennek köszönhetően a védekező kapacitását hatékonyabban tudja megszervezni a működési területei között, és a lakosságot a leginkább fenyegető katasztrófákról, a biztonságos menekülési útvonalakról előre tudja tájékoztatni.” – mondja a módszertani munkacsoport vezetője, Kugler Zsófia a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék adjunktusa.

 

Az új módszertan alapját a múltbeli adatsorok térinformatikai elemzéséből és az ezzel összekapcsolódó modellezésből levezetett kockázati mezők képezik. Mérnöki módszerekkel elemezhetők a földrengés, a felszínmozgás, a szél, az ónos eső, az árvíz és az erdőtűz hatásai az érintett vagy környező településekre vonatkoztatva. Nemcsak a hatótényezőket, hanem a különböző katasztrófatípusok épületekre, hidakra, árvízvédelmi földművekre és egyéb kritikus létesítményre gyakorolt hatásait is ismerni kell a kockázatok pontos meghatározásához. Az elemzés építménytípusokra (pl. villamos hálózat oszlopai, autópálya-felüljárók, duzzasztóművek), indokolt esetben pedig konkrét épületekre irányul. Emellett része a projektnek a katasztrófahelyzetek által okozott gazdasági-társadalmi problémák feltárása, ami például a közlekedési infrastruktúra kieséséből vagy bizonyos szolgáltatások szüneteléséből adódhat.

 

A módszertani javaslatok egy részét meg is valósítjuk egy mintaterületre. A mintaterület Budapest, ahol az ország népességének, vagyonának jelentős része koncentrálódik, és így a katasztrófák kockázata kiemelkedő. Emellett a projekt kapcsán a helyszíni adatgyűjtés során készült drónkamerás felvételek szakmai elemzésére is sor kerül.” – utal Zsófia a projekt következő szakaszának előkészületeire. „Az Építőmérnöki Kar új szervezeti egységeként hamarosan megalakítjuk a Víztudományi és Katasztrófavédelmi Tudásközpontot, amely az FIKP-VÍZ tématerület kutatásai mellett már az OKF projektjéhez való hozzájárulásunkat is koordinálni fogja és a katasztrófavédelem számára további projektekhez tárja fel a Műegyetem KFI portfólióját.

 

Összegezve a projekt keretében a BME a katasztrófavédelem döntéshozói számára modern mérnöki tudást biztosít a gyors és hatékony működés érdekében. Mindkét fél jövőbeli célja az – a jelenlegi projekt együttműködésén túlmutatóan – hogy a BME hosszú távon támogassa az OKF-et a tudásalapú döntéshozatalban, a természeti és emberi csapások fenntartható kezelésében.

 

 

*Résztvevő tanszékek:

Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék, Hidak és Szerkezetek Tanszék, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék, Nukleáris Technikai Intézet, Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

 

Fotó: Nagy Balázs