Az 1838-as pesti jeges árvíz kárelemzése

Rövid leírás: 

1838-ban kora tavasszal a Duna jege a Csepel-sziget csúcsánál feltorlódott és ennek következtében Buda és Pest alacsonyabb részeit elöntötte a hírhedt jeges árvíz. Szinte minden budapesti találkozott a tetőző vízszintet jelző árvíztáblákkal, amelyek nemcsak a tragédia emlékét őrzik, hanem az árvizet követő évtizedekben az építési szabályok betartatását is szolgálták.

 

Azóta sok tanulmány és térképi feldolgozás készült az 1838-as árvízről, annak hidrológiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Így részletes térképek állnak rendelkezésünkre az elöntés maximális kiterjedéséről, mélységéről és az épületek károsodásáról is. A katasztrófát követően többek között célirányos városfejlesztéssel -- pl. terepfeltöltéssel, vályogépületek tiltásával -- igyekeztek csökkenteni a jeges árvizek kockázatát.

 

A dolgozat célja, hogy

  1. térinformatikai és numerikus eszközökkel feltárjuk az épületekben bekövetkezett károk összefüggését, majd
  2. az árvízi veszéllyel és a felállított kárfüggvényekkel  a korabeli körülmények között megbecsüljük az 1876-os jeges árvíz potenciális pusztítását valamint a jégmentes árvizek kockázatát.

 

A térképi elemzéseket GIS szoftverrel (QGIS) és 2D árvízi elöntésmodellel (SRH-2D, HEC-RAS) kell támogatni, a kár mértékének megoszlását pedig korabeli dokumentumok alapján kell megbecsülni. 

 

Főbb források:

Lászlóffy W. (1938): Az árvíz műszaki leírása. In: Némethy K. (szerk.) A pest-budai árvíz 1838-ban. Budapesti Székesfőváros Közönsége.

Pest-Buda–Óbuda M=1:14 400 áttekintő árvíztérképe az 1838. évi árvíz okozta épületkárok ábrázolásával.

 

További dokumentumok és abból követendő linkek:

Török E. (2017): A budapesti özönvíz térképe. Magyar Nemzeti Levéltár.

Dunai Szigetek blog (2011): Az 1838-as jeges árvíz emléktáblái Budapesten.

Konzulens(ek): 
Javasolt képzés: 
MSc téma