A PhD témakiírásban kidolgozandó feladatként a jelölt megvizsgálja a numerikus időjárás előrejelző modellek alkalmazhatóságát a globális helymeghatározó műholdrendszerekkel (GNSS) végzett észlelések troposzferikus hatásainak modellezésében és kidolgozza a késleltetések előrejelzésének módszerét. Megvizsgálja, hogy az így meghatározott troposzferikus késleltetések milyen térbeli és időbeli pontossággal jellemezhetők. A pontosságvizsgálat során kitér a kifejlesztett modell szélsőséges körülmények közötti tesztelésére is.
A helymeghatározásban szabályos hibaként jelentkező troposzferikus késleltetés azonban jelentős információtartalommal bír a meteorológiai alkalmazások számára. A kidolgozandó feladat másik fő része a GNSS adatokból levezetett troposzferikus késleltetések meteorológiai célú felhasználásának vizsgálata. A jelölt tanulmányozza rádiószonda-adatok (NOAA) valamint időjárás előrejelző numerikus modellek segítségével, hogy a légköri integrált vízgőztartalom meghatározására jelenleg használt empirikus modellek globális értelemben mennyire helytállóak. Mivel ezek a modellek csak egy-egy kontinens rádiószondás észlelései alapján lettek levezetve, ezért a jelölt új, a földrajzi helyet és a szezonális hatásokat is számba vevő modellt fejleszt ki.
Az integrált vízgőztartalom (a függőleges légköri oszlopban található vízpára teljes mennyisége) meghatározása mellett a jelölt kifejleszti – a számítógépes tomográfia eszköztárát felhasználva – a légköri vízgőztartalom GNSS adatok alapján végzett térbeli és időbeli változásának monitorozásához szükséges eljárásokat.