A 4-es metro budai szakaszának építése elsősorban agyagos kőzetekben, legfőképpen a kiscelli
agyagba sorolható szürke agyag, agyagmárga kőzetösszletbe készül és készült el. A kiscelli agyag
nem tekinthető homogénnek, számtalan kőzetváltozata eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkezik.
Az agyagok többsége jó vízzáró képességű, de mostani építkezések során is kiderült, hogy az eltérő
megjelenési formájú és repedezettségű kőzet eltérő vízvezető képességgel rendelkezik. A feltárások
során megjelenő vizek is eltérő összetételűnek és eredetűnek bizonyultak (talajvíz, karsztvíz). Azaz
mérnökgeológiai és hidrogeológiai alapon egy nagyon komplex kőzetkörnyezettel állunk szembe,
amelyet, a metró építés kapcsán a nyomvonal mentén sok új fúrás és feltárással harántoltak.
A kutatás során a budai nyomvonal kőzetkörnyezetének mérnökgeológiai és hidrogeológiai
értékelése a cél. A munka két fontosabb részből áll. Első lépésként a már meglévő fúrási adatok
földtani és vízföldtani adatainak feldolgozását kell, hogy elvégezze a doktorandusz. Ennek során a
vizsgált kőzetek kőzetfizikai paramétereinek és a térség mérnökgeológiai-vízföldtani jellemzőinek
összegyűjtése és területi csoportosítása a cél. Az összegyűjtött paraméterek alapján kirajzolódik egy
területi kép és ezen adatokat statisztikai alapon feldolgozva kimutathatók az adathiányos területek.
Ezen területekre koncentrálva az adatok kisimítását új helyszíni és labor elemzésekkel egészítenénk
ki. A szükséges helyszíni méréseket és mintagyűjtést az adott időben aktuális projektek kapcsán
jelölnénk ki.
Másod sorban az így kapott adatokat - mint input paramétereket felhasználva – mérnökgeológia-
vízföldtani modell alkotását és a kőzetkörnyezet számítógépes elemzését foglalja magába a téma.
Ehhez a tanszéken rendelkezésre álló szoftvereket használja fel a doktorandusz.