A kivitelezéshez kell a határozott fellépés

Új sorozatunkban egy-egy különböző területen dolgozó építőmérnök mindennapjait mutatjuk be, hogy a leendő és jelenlegi hallgatók számára kiderüljön, milyen lehetőségeket rejt ez a pálya.

A sorozat első interjúja ITT olvasható.

Tapolczay Botond út- és vasútépítő mérnökként végzett, és az első két munkája útépítés is volt, aztán egy sikeres együttműködés új lehetőséget hozott, és a mélyépítésben találta magát, ami után pedig a magasépítés következett. Kivitelezőként kezdetben főként terepen dolgozott, de ma már az ideje felét irodában tölti. A vele készült interjúból az is kiderül, milyen tulajdonságokkal bír egy jó építésvezető.

Miért lettél építőmérnök?

Építésznek készültem, de a rajz alkalmassági nem sikerült, így Építőmérnöki képzésre kerültem be. Miután felvettek, alaposabban utánanéztem az építőmérnöki szakmának, és már akkor láttam, hogy ez nekem való. Mindig is lenyűgöztek a városok, épületek, utak, hidak, és tetszett, hogy ezeknek a megépítésében részt vehetek.

Rögtön az út-vasút szakirány érdekelt?

Az alapozó-képzés után, amikor már jobban beleláttam a dolgokba, ez volt a szimpatikus, a tárgyak is tetszettek és a későbbi munkalehetőségek is. Sőt, már az egyetem alatt elkezdtem dolgozni az M0-ás építésén művezetőként, így még nagyobb lett a rálátásom, és rájöttem, hogy engem elsősorban a kivitelezés érdekel, nem vagyok egy asztal mögött ülő típus.

Hogy alakult ez után a pályád?

Az M0 építése során elkezdtem foglalkozni a beton pályaburkolatokkal, ami akkor még gyerekcipőben járt Magyarországon. Egymást követték a kisebb-nagyobb projektek, többek közt a kecskeméti Mercedes gyár ipari padlóinak építése is. Ezek után a beton pályaburkolatok adta szakmai referencia hozta a következő lehetőséget: Bátaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló építésén dolgoztam, ahova a kis és közepesen szennyezett radioaktív hulladékokat helyezik el véglegesen. Itt a felszín alatti pályaburkolatokon túl a létesítményhez tartozó technológiai épületek, felszíni kiegészítő munkák építésén is dolgoztam. Így áttértem az energetikai vonalra és szakmailag új irányokba indulhattam. A következő munkáim már a Paksi Atomerőmű Zrt. területén voltak. Jelenleg Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) következő ütemének építésén dolgozom, a generálkivitelező építésvezetőjeként. Ebbe a technológiai épületbe helyezik el a kiégett fűtőelemeket ideiglenesen. Ez már magasépítési kivitelezési munka. Így a kivitelezésen belül már több irányban szereztem tapasztalatokat.

Mennyire fizettek/fizetnek meg jól?

Szerintem a kezdő fizetés is elég jó, de a megfelelő érdeklődés és szakmai alázat meghozza az előrelépési lehetőségeket, és ez a fizetésben is megmutatkozik. Most már elmondhatom, hogy elégedett vagyok a fizetésemmel.

Hogy néz ki egy napod?

A fővállalkozó építésvezetőjeként az idő felét az irodában töltöm, a másik felét pedig a terepen. Az irodában ütemezem a munkákat, jelentéseket készítek, építési naplót írok, a megrendelői és alvállalkozói koordinációkkal foglalkozom és műszaki megbeszéléseket vezetek. A munkaterületen pedig a helyszíni munkák organizálásával, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásával, műszaki kérdések megoldásával, a munkák nyomon követésével, annak minőségének ellenőrzésével foglalkozom.

Milyen személyiségű diákoknak ajánlod ezt a pályát?

A kivitelezéshez mindenképpen kell a jó kommunikációs készség és a határozott fellépés, hiszen a terepen mérnökként elsősorban az emberek irányítása a feladat. Persze ehhez szakmai hozzáértés is kell, de az is fontos, hogy a megrendelő képviselőjével és a munkásokkal is megtaláld a közös hangot. Emellett az én munkám például igényli a mobilitást is, hiszen dolgoztam már Budapesten, Kecskeméten, Bátaapátiban és most Pakson. Az ehhez szükséges feltételekről a munkaadó általában gondoskodik, mint például a lakhatásról és az autóról is, ami az én esetemben is igaz.

 

(Fotó: Szita Balázs)