2016. február 13.
Új sorozatunkban egy-egy különböző területen dolgozó építőmérnök mindennapjait mutatjuk be, hogy a leendő és jelenlegi hallgatók számára kiderüljön, milyen lehetőségeket rejt ez a pálya.
A sorozat korábbi négy interjúja ITT, ITT, ITT és ITT olvasható.
Kővári Ákos eredetileg magasépítéssel szeretett volna foglalkozni, de egy nyári munkának köszönhetően meggondolta magát, és váltott a hídépítésre. Néhány BSc-s tárgyat visszahallgatott már MSc-sként, és azóta is hidakat tervez. Ehhez a váltáshoz annak idején bátorság kellett, a hídépítéshez pedig jó lényeglátó képesség és képzelőerő. Hogy miért pont ez a két tulajdonság fontos, az kiderül a vele készült interjúból.
Hogyan indult a pályád, miért döntöttél az Építőkar mellett?
Mérnökcsaládból származom, de megmondom őszintén, nem az Építőkar szerepelt az első helyen a felvételi jelentkezési lapomon, így amikor bekerültem, nem voltam felhőtlenül boldog. Először nem is tudtam pontosan, mit csinál egy építőmérnök, de aztán utánajártam, és hamar rájöttem, hogy jobban nem is alakulhatott volna.
A szakirány választás hogyan alakult nálad?
Az elejétől sejtettem, hogy a szerkezetépítés érdekel, leginkább a magasépítés része. Aztán a BSc és az MSc között a Főmtervnél voltam nyári gyakorlaton, egészen pontosan a hídirodában, és ezalatt rájöttem, hogy a hídépítés jobban érdekel. Így már MSc-sként visszahallgattam néhány olyan BSc-s tárgyat, amire a későbbiekben szükség volt, és váltottam a hídépítésre. Szerencsére az egyetemen ebből nem volt semmi probléma, így végül hídépítő mérnökként diplomáztam.
Hol dolgoztál eddig?
Már az egyetem alatt elkezdtem a tervezői munkát, a Speciálterv Építőmérnöki Kft-nél, és diplomázás után is náluk maradtam. A hídtervezés gyakorlati részét ott tanultam meg, a statikai számításokat és a konstrukciós tervezést is. Aztán váltottam, és 2014 óta az Unitef ’83. Zrt. hídirodájában dolgozom, ami egy nagyobb cég, ahol az infrastruktúra-tervezés összes szakága képviselteti magát. A hídtervezés nem egy magányos munka, általában 4-5 kollégával együtt dolgozunk a terveken, ami azért jó, mert inspiráló a közös munka.
Milyen projektekben vettél részt eddig?
A két nagyobb munkán dolgozom jelenleg az Unitefnél: az M0-ás körgyűrű északi meghosszabbításának hídjai, illetve a Pozsony és Nagyszombat közötti autópálya kiszélesítése 2*2 sávosról 2*3 sávosra. Természetesen itt is a hidak kiszélesítésének terveit készítjük mi. A már megvalósult munkák közül az M43 autópálya hídjait, a Pomázi úti felüljárót valamint a váci vasútállomás aluljáróját említeném. Vannak projektek, melyek kivitelezését még nem kezdték el, ám a terveket már elkészítettük. Tervezői szempontból nagy kihívást jelentett a Ferihegyi gyorsforgalmi út és az Üllői út kereszteződésében készülő különszintű csomópont műtárgya.
Alapvetően irodában dolgozol?
Igen, nagyrészt irodában, de azért vannak terepbejárások, híd-fővizsgálatok, egyeztetések a megbízóval és a kezelővel, amik irodán kívül zajlanak.
Elégedett vagy a fizetéseddel?
Igen, nyilván nem lesz az ember milliomos az első fizetéséből, de tisztességesen meg lehet élni belőle.
Mik a legfontosabb tulajdonságai egy hídtervező építőmérnöknek?
Nagyon fontos a jó lényeglátó képesség, mert át kell látni, hogy milyen statikai és geometriai számításokat kell mindenképpen elvégezni, és adott tervfázisban milyen részletek hanyagolhatók el. Emellett kell a képzelőerő is, hogy lássuk, a tervezett híd a valóságban hogyan is fog kinézni, illetve hogyan lehet megépíteni. Nagyon fontosak az egyetemi alapok, és ennél a területnél elengedhetetlen a jó rajztudás és a térlátás is. A hídszerkezetek komplex átlátásának ugyanis nélkülözhetetlen kelléke a megfelelően kidolgozott terv.