Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőmérnöki Kar - építőmérnök képzés 1782 óta

Az ember és környezete, valamint a környezetéhez viszonyított helyzete a civilizáció kezdete óta az egyik legfontosabb információhalmaz a világban betöltött szerepünk és a fejlődésünk szempontjából. Az idők során sok, különböző minőségű és korú helyhez kötött adat gyűlt össze, melyek kezelése a térinformatika egyik feladata. Az informatika fejlődése lehetőséget ad új technológiák implementálására ezen a területen is, így könnyítve az információ megszerzését és kezelését a felhasználók számára. Ugyanakkor a feladat többrétű: rengeteg állomány csak papír alapon létezik, más állományok hibásak, hiányosak vagy épp megosztásra várnak, egyes állományok pedig még létre sem jöttek. A kutatási téma igyekszik megoldást találni ezen állományok egységesítésére: a kézi digitalizálás monoton és rengeteg élőmunkát igénylő feladatát, a papír alapú földtani, kataszteri és egyéb térképek vektorizálását és az ezen térképek szöveges állományainak automatikus adatbázissá alakítását mintafelismerő algoritmusok és mesterséges intelligencia segítségével kivitelezve értékes információhoz juthatunk; a digitális adatbázisokkal összefésülve egy megbízható, akár sűrűbb, részletesebb adathalmazzal tudunk dolgozni, ezzel is segítve egy esetleges big-data technológiai környezet alapjait, majd ezeket az adatbázisokat később valós időben frissíthetjük egy felhő alapú automatikusan bővülő digitális infrastruktúrát létrehozva. Egy ilyen webes alapú információs adatbázis az ipari vagy civil felhasználóknak is a hasznára válna, akár pontosabb digitális terepmodellekről, geomorfológiai változások követéséről vagy geológiai térképek könnyebb kezelhetőségéről, értelmezéséről legyen szó. A valós idejű információkkal kiegészítve pedig navigációs, katonai és tudományos felhasználás is lehetséges, beleértve bármilyen autonóm közlekedési formát – akár közúton akarunk tájékozódni, vagy az aszfaltról letérve autonóm térképezést, mérést akarunk végrehajtani minimális élőerővel, és ebből következően jóval kisebb baleseti kockázattal.

 

***

 

Since the beginning of civilisation, man and his environment, and his place in relation to it, have been one of the most important sources of information about our role in the world and our development. Throughout times, a large amount of spatial data of varying quality and age has accumulated; one of the tasks of geospatial information technology is to manage it. The development of information technology provides the opportunity to implement new technologies in this area, making it easier for users to obtain and manage information. Nevertheless, the task is complex: many data files exist only on paper, others are corrupted, incomplete or waiting to be shared, meanwhile some have not even been created. The research topic seeks to find a solution to unify these datasets: the monotonous and labourous task of manual digitisation, the vectorisation of paper-based geological, cadastral and other maps and the automatic conversion of text attributes of these maps into a database, using pattern recognition algorithms and artificial intelligence to extract valuable information; combining digital databases to create a reliable, even denser, more detailed data set, helping to lay the foundations for a potential big-data technology environment, which can then be updated in real time to create an cloud-based automatically expanding digital infrastructure. Such a web-based information database would benefit industrial and civil users, whether it comes to more accurate digital terrain models, tracking geomorphological variations or easier handling and interpretation of geological maps. Supplemented by real-time information, navigation, military and scientific applications are also possible, including any form of autonomous transport - whether it is to navigate on the road or to perform off-road autonomous mapping and surveying with minimal manpower and, consequently, with a much lower risk of accidents.