Bontottbeton-adalékanyag alkalmazása szerkezeti betonokhoz

Primary tabs

Erre a témakiírásra nem lehet jelentkezni.
Nyilvántartási szám: 
18/19
Témavezető neve: 
Témavezető e-mail címe:
salem.nehme@emk.bme.hu
A témavezető teljes publikációs listája az MTMT-ben:
A téma rövid leírása, a kidolgozandó feladat részletezése: 
Egyre nagyobb félelem van az adalékanyag növekvő hiánya miatt, ezért egyre jobban nő az igény az újrahasznosított adalékanyagokra. Az újrahasznosítható bontott anyagok egyike a beton- és vasbeton szerkezetek törmeléke, amelyből töréssel és osztályozással beton-adalékanyagot lehet előállítani. A bontott beton- és vasbeton szerkezetek minősége befolyásolja az előállított adalékanyagok finom és a durva szemek arányát, valamint az adalékanyagok szemalakját, szögletességét és érdességét.
A mai tapasztalatok alapján az újrahasznosított beton finomrészét a magas vízigénye miatt, nem használják a betonban. Megfelelő eloszlás mellett lehet alkalmazni kiegészítőanyagként és öntömörödő betont lehet készíteni megfelelő víztartalom és adalékszer figyelembe vételével.
Az előállított adalékanyagok fizikai (vízfelvétel), mechanikai (szilárdság) és kémiai (karbonátosodás, kloridiontartalom, szennyezettségek) tulajdonságai befolyásolják az új beton tulajdonságait (nyomószilárdságát, tartósságát…). Az előállított adalékanyagok felületi érdessége és tisztasága befolyásolják a tapadást, amely létrejön a cementkő és az adalékanyagok között. Több számos kérdés merül fel: 
    • lehet-e tartós betont készíteni és lehet-e nagyobb szilárdságot elérni a bontott beton szilárdságához képest? 
    • Milyen hatása van az előállított adalékanyagból készített beton látszólagos porozitásának és porozitásának a beton tartósságára?
    • Milyen hatása van az előállított adalékanyagból készített beton és öntömörödő beton tönkremenetelére és a törési felületekre? Továbbá a finomrész fajlagos felülete és eloszlása hogyan tudja befolyásolni az öntömörödő beton tulajdonságait (konzisztencia, levegőtartalom, vízigény, megszilárdult beton porozitása, szilárdság, vízzáróság, fagyállóság)? 
Az újrahasznosított betonok rugalmassági modulusát is kell vizsgálni és össze kell hasonlítani a szokványos beton rugalmassági modulusával.
A újra hasznosított betonok fagyállósága fontos szerepet játszik az alkalmazhatóságában, emiatt kell a tartóssági tényezőjét ellenőrizni.
A téma meghatározó irodalma: 
1. Neville, A. M. (1996): „Properties of Concrete”, Fourth Edition, John Wiley and Sons, New York, NY.
2. Mark Alexander -Sidney Mindess (2005): „Aggregates in Concrete” Modern Concrete Technology
3. V. S. Ramachandran and James J. Beaudoin (2001): Handbook Of Analytical Techniques in Concrete Science and Technology, Principles, Techniques, and Applications, Institute for Research in Construction, National Research Council Canada, Ottawa, Ontario, Canada
4. Handbook of Recycled Concrete and Demolition Waste (2013)
5. Recycled Aggregate in Concrete: Use of Industrial, Construction and Demolition Waste, Jorge de Brito, Nabajyoti Saikia (2012) 
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai: 
1. PROCEDIA ENGINEERING
2. CONSTRUCTION AND BUILDING MATERIALS
3. PERIODICA POLYTECHNICA-CIVIL ENGINEERING
4. ÉPÍTŐANYAG
5. CEMENT AND CONCRETE RESEARCH
6. ACTA TECHNICA NAPOCENSIS - CIVIL ENGINEERING & ARCHITECTURE
7. JOURNAL OF CLEANER PRODUCTION
A témavezető utóbbi tíz évben megjelent 5 legfontosabb publikációja: 
1. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017): Repeatability of the rebound surface hardness of concrete with alteration of concrete parameters, CONSTRUCTION AND BUILDING MATERIALS 131: pp. 317-326.
2. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017): Ultization of industrial waste powder in self-compacting concrete, JOURNAL OF CLEANER PRODUCTION 156: pp. 507-517.
3. András Jakab, Kinga NEHME, Salem Georges NEHME (2016): Fracture Behaviour of Glass Columns Experimental Study of Axial Loaded Glass Columns, IOP CONFERENCE SERIES: MATERIALS SCIENCE AND ENGINEERING 123: (1) Paper 012056. 7 p.
4. Jakab András, Nehme Kinga, Nehme Salem Georges (2016): Classification of "I"-shaped Glass Columns, PROCEDIA ENGINEERING 164: pp. 180-187.
5. Salem Georges NEHME (2015): Kiegészítôanyagok hatása a szokványos és az öntömörödô betonokra 2. rész. Laboratóriumi vizsgálatok, ÉPÍTŐANYAG 67: (2) pp. 72-78.
 
A témavezető fenti folyóiratokban megjelent 5 közleménye: 
1. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017), Repeatability of the rebound surface hardness of concrete with alteration of concrete parameters, CONSTRUCTION AND BUILDING MATERIALS 131: pp. 317-326.
2. Abdulkader El Mir, Salem G NEHME (2017), Ultization of industrial waste powder in self-compacting concrete, JOURNAL OF CLEANER PRODUCTION 156: pp. 507-517.
3. Salem G NEHME, Roland László, Abdel Kader El Mir (2017), Mechanical Performance of Steel Fiber Reinforced Self-compacting Concrete in Panels, PROCEDIA ENGINEERING 196: pp. 90-96.
4. Abdul Kader El Mir, Nehme Salem Georges, Nehme Kinga (2016), In situ application of high and ultra high strength concrete, ÉPÍTŐANYAG 68:(1) pp. 20-23.
5. Jakab András, Nehme Kinga, Nehme Salem Georges (2016), Classification of "I"-shaped Glass Columns, PROCEDIA ENGINEERING 164: pp. 180-187.

A témavezető eddigi doktoranduszai

Jakab András (2014/2017/)
El Mir Abdul Kader (2014/2018/2018)
Fehérvári Sándor (2006/2009/2009)
Státusz: 
elfogadott