Lagrange-i folyadékdinamikai kutatások (Research in Lagrangian fluid dynamics)

Primary tabs

Erre a témakiírásra nem lehet jelentkezni.
Nyilvántartási szám: 
19/09
Témavezető neve: 
Témavezető e-mail címe:
szabo.gabor@epito.bme.hu
A témavezető teljes publikációs listája az MTMT-ben:
A téma rövid leírása, a kidolgozandó feladat részletezése: 
A szokásos euleri mérnöki gyakorlatban a folyadékok áramlási jellemzőinek hely és idő szerinti változását vizsgáljuk. Ezzel szemben a lagrange-i folyadékdinamikában az áramlást mint az áramló anyag helyváltozását tekintjük. Ez utóbbi megközelítésben a vizsgálatok tárgya az anyag – maga a hordozóközeg, illetve az általa szállított egyéb anyag — transzportja; az áramló anyag (fizikai, vegyi, biológiai stb.) tulajdonságai és az áramlástechnikai szempontból legfontosabb fizikai mennyiségek, mint az impulzus, hő- és mechanikai energia, örvényesség, folyadékáramláshoz kötött transzportja.
A lagrange-i folyadékdinamika alkalmazási területei tipikusan interdiszciplináris jellegűek. Ilyenek például:
    1) a passzív sodródás (pl. reagensek és reakciótermékek vegyipari reaktorokban, szennyvízkezelő medencékben);
    2) szennyeződések terjedése a természetes vizekben és a légkörben;
    3) a természetes vizekben lezajló tápanyagtranszport és az élőhelyek ehhez kapcsolható dinamikája;
    4) vízbeesett ember, sodródó hajó- vagy repülőgéproncs lokalizálása;
    5) aktív sodródás pl. többfázisú áramlásokban, vagy biokonvekció esetén;
    6) a természetes vizekben lezajló hordaléktranszport, ennek meder-morfodinamikai következményei.
A folyadékdinamika kutatási módszerei három fő csoportba sorolhatók: mérések, úgymint laboratóriumi kísérletek és terepi mérések; elméleti számítások, matematikai modellezés; numerikus modellezés (Computational Fluid Dynamics — CFD). Az euleri folyadékdinamika előrehaladott fejlődése miatt abban új tudományos eredmény eléréséhez jellegzetesen legalább két kutatási módszer kombinációja szükséges. A lagrange-i folyadékdinamikában viszont viszonylagos új volta miatt kisebb apparátussal is el lehet érni érdemi haladást.
Tanszékünkön elsősorban az ún. részecske-nyomkövető sebességmező-méréssel (Particle Tracking Velocimetry — PTV) szereztünk mind laboratóriumi, mind terepi (folyami) kísérleti tapasztalatokat. Numerikus folyadékdinamikai modellezést pedig az ún. simított részecskehidrodinamikai (Smoothed Particle Hydrodynamics — SPH) részecskealapú eljárással végeztünk jelentős számban. Az elméleti eredményeink között a gerjesztett sekélyvízi áramlás több matematikai modelljét említhetjük, mint a lagrange-i folyadékdinamikához köthető most is folyó kutatást.
Jelen témakiírásban az alábbi nyitott problémák egyikének kutatására várok jelentkezőt:
    • A felszíni áramlás és a mélyáramlás közötti kapcsolat: az összetartozó síkbeli és térbeli áramlási struktúrák vizsgálata.
    • Ehhez kapcsolódóan a szabad felszíni gázcsere és az áramlási struktúrák kapcsolata.
    • Az SPH továbbfejlesztése a minél egyszerűbb gyakorlati mérnöki alkalmazhatóság irányában.
    • Az SPH gazdagítása további áramlási jellemzők és dinamikai mennyiségek transzportjának modellezésére.
    • A folyami és tavi diszperzió lagrange-i modellezése a prímér és a szekundér áramlások, illetve a hullámmozgás kölcsönhatásának együttes figyelembevételével.
    • Térbeli PTV-algoritmusok fejlesztése és valós idejű kiértékelése térbeli gépi látás és FPGA (Field Programmable Gate Array) technológia segítségével.
    • Lagrange-i koherens struktúrák vizsgálata.
    • A folyadékdinamikai kontinuum-hipotézis érvényességi határainak vizsgálata.
A kutatási téma részletesebb meghatározásánál szempont a fent számozott műszaki területeken való gyakorlati alkalmazhatóság lehetősége. A jelentkező rendelkezzen már meglévő háttérismertekkel az adott területen vagy a gyakorlattal a problémánál alkalmazandó módszer(ek) használatával.
 
******************
 
The usual engineering approach of fluid systems is to find the variation of flow properties in space and time. The Lagrangian fluid dynamics, in contrast, considers the flow as the motion of the streaming matter in space. In the latter approach the objects of study are the transport of the material — the carrier fluid itself and the possible conveyed material; the (physical, chemical, biological etc.) properties of the advected/flowing material; the advection/flow related transport of the most important fluid engineering properties like linear momentum, thermal and mechanical energy, vorticity.
The major fields of application of Lagrangian fluid dynamics are typically interdisciplinary in nature; these include, for example,
    1) passive advection (e.g. reactants and reaction products in industrial chemical reactors or sewage treatment basins);
    2) pollution propagation in natural waters and in the atmosphere;
    3) nutrient transport in natural waters and the related dynamics of biotopes;
    4) localization of a man overboard, drifting ship or airplane wreckage;
    5) active advection e.g. in multiphase flows, or in case of bioconvection;
    6) sediment transport in natural waters and its consequences in bed-morphodynamics.
The research methods of fluid dynamics can be classified into three major groups: measurements (including both laboratory and field experiments); theoretical research with the related mathematical analyses; numerical modelling (Computational Fluid Dynamics — CFD). In Eulerian fluid dynamics — due to its developed stage — the achievement of new scientific results requires the combination of at least two of the above mentioned methods. However, in Lagrangian fluid dynamics — due to its relative novelty — significant progress can be achieved even with smaller effort. In our Department we have gained experience both in field (fluival) and laboratory experiments using the so called Particle Tracking Velocimetry (PTV) method. We have also developed numerous computational fluid dynamical models with the Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) method. Among our theoretical results we can mention several mathematical models of externally driven shallow water flow as ongoing research related to Lagrangian fluid dynamics.
In this announcement I invite one applicant for the research of one of the following open problems:
    • The relationship between the surface and underwater flow, study of the corresponding planar and spatial flow patterns.
    • In connection to the previous problem, the relationship between the surface gas exchange and the flow patterns.
    • The further development of SPH towards the direction of easier engineering applicability.
    • The further enrichment of SPH modelling by the inclusion of the transport of further flow properties and dynamical quantities.
    • The Lagrangian modelling of dispersion in rivers and lakes with the joint consideration of the primary and secondary flows and wave motion.
    • Development of 3D PTV algorithms and real time evaluation using 3D machine vision and Field Programmable Gate Array (FPGA) technology.
    • The study of Lagrangian coherent structures.
    • The study of the range of validity of the fluid dynamical continuum hypothesis.
In the more detailed specification of the chosen problem the practical applicability in the technical fields numbered above should be considered. The applicant shall demonstrate either background knowledge in the problem at hand or experience in the usage of the methods to be applied.
A téma meghatározó irodalma: 
    1. J. M. Ottino: The kinematics of mixing: stretching, chaos and transport (Cambridge University Press, 1990).
    2. G. Haller: Lagrangian coherent structures. Annual Review of Fluid Mechanics, 47 (2015) 137–162; https://doi.org/10.1146/annurev-fluid-010313-141322. (További irodalom/Further literature: http://georgehaller.com/publications/index.html.)
    3. Ronald J. Adrian: Particle-Imaging Techniques for Experimental Fluid Mechanics. Annual Review of Fluid Mechanics 23 (1991) 261–304; https://doi.org/10.1146/annurev.fl.23.010191.001401.
    4. B. Jahne, P. Geissler, H. Haussecker: Handbook of Computer Vision and Applications (Morgan Kaufmann, 1999).
    5. H. G. Maas, A. Gruen, D. Papantoniou: Particle tracking velocimetry in three-dimensional flows: Part 1. Photogrammetric determination of particle coordinates. Experiments in Fluids 15 (1993) 133–146; https://doi.org/10.1007/BF00190953.
    6. N. A. Malik, Th. Dracos, D. A. Papantoniou: Particle tracking velocimetry in three-dimensional flows: Part 2. Particle tracking. Experiments in Fluids 15 (1993) 279-294; https://doi.org/10.1007/BF00223406.
    7. M. Kreizer, D. Ratner, A. Liberzon, Real-time image processing for particle tracking velocimetry. Experiments in Fluids, 48 (2010) 105–110; https://doi.org/10.1007/s00348-009-0715-5.
    8. Damien Violeau: Fluid Mechanics and the SPH Method: Theory and Applications 
(OUP Oxford, 2012 ).
    9. T. Ye, D. Pan, M. Huang, M. Liu: Smoothed particle hydrodynamics (SPH) for complex fluid flows: Recent developments in methodology and applications. Phys. Fluids 31, 011301 (2019); https://doi.org/10.1063/1.5068697.
    10. Pong P. Chu: FPGA Prototyping by VHDL Examples: Xilinx Spartan-3 Version (2008).
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai: 
1. Journal of Fluid Mechanics (IF(2017): 2,893)
2. Physics of Fluids (IF(2017): 2,279)
3. Experiments in Fluids (IF(2017): 2,195)
4. Periodica Polytechnica–Civil Engineering (IF(2017): 0,635)
5. Periodica Polytechnica–Mechanical Engineering (csak Scopus)
A témavezető utóbbi tíz évben megjelent 5 legfontosabb publikációja: 
1. B Farkas, G Paál, K G Szabó: Descriptive analysis of a mode transition of the flow over an open cavity. Physics of Fluids 24 (2012) paper 027102.
2. B Tóth, K G Szabó: Flow Structure Detection with Smoothed Particle Hydrodynamics [In: D Violeau; A Hérault; A Joly (szerk.): Proceedings of the 9th SPHERIC International Workshop, Paris]. (2014) pp. 208–215, paper 8.1.
3. M Zsugyel, K G Szabó, Zs M Kiss, J Józsa, G Ciraolo, C Nasello, E Napoli, T Tél: Detecting the chaotic nature of advection in complex river flows, Periodica Polytechnica—Civil Engineering 56 (2012) 97–106.
4. K Czáder, K G Szabó: Numerical investigation of the dissolution mechanism of a freely oscillating CO2 gas bubble by the method of lines, Periodica Polytechnica—Mechanical Engineering 57 (2013) 63-73.
5. G Kristóf, G Szabó, T Régert: Simulation of Two-Phase Flow on shell Side of VVER-440 Secondary Boilers [In: International Conference on Structural Integrity and Life of NPP Equipment] (2009) pp. 1–10, 10 p.
A témavezető fenti folyóiratokban megjelent 5 közleménye: 
1. M Vincze, P Kozma, B Gyüre, I M Jánosi, K G Szabó, T Tél: Amplified internal pulsations on a stratified exchange flow excited by interaction between a thin sill and external seiche, PHYSICS OF FLUIDS 19: (10) Paper 108108.
2. B Farkas, G Paál, K G Szabó: Descriptive analysis of a mode transition of the flow over an open cavity, PHYSICS OF FLUIDS 24: (2) Paper 027102.
3. Janosi I M, Jan D, Szabo K G, Tel T: Turbulent drag reduction in dam-break flows, EXPERIMENTS IN FLUIDS 37: (2) pp. 219-229.
4. Márton Zsugyel, K Gábor Szabó, Zs Melinda Kiss, János Józsa, Giuseppe Ciraolo, Carmelo Nasello, Enrico Napoli, Tamás Tél: Detecting the chaotic nature of advection in complex river flows, PERIODICA POLYTECHNICA-CIVIL ENGINEERING 56: (1) pp. 97-106.
5. Károly Czáder, Kálmán Gábor Szabó: Numerical investigation of the dissolution mechanism of a freely oscillating CO2 gas bubble by the method of lines, PERIODICA POLYTECHNICA-MECHANICAL ENGINEERING 57: (1) pp. 63-73.

A témavezető eddigi doktoranduszai

Havasi-Tóth Balázs (2013/2016/2020)
ALSHOUFI Hajar (2017/2021/2022)
Státusz: 
beküldött