Az akadémiai pálya szabadsággal, de felelősséggel is jár

Új sorozatunkban egy-egy különböző területen dolgozó építőmérnök mindennapjait mutatjuk be, hogy a leendő és jelenlegi hallgatók számára kiderüljön, milyen lehetőségeket rejt ez a pálya.

A sorozat hat interjúja ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT olvasható.

Koppányi Zoltán földmérőként az akadémiai karriert választotta, jelenleg éppen az Ohioi Állami Egyetem posztdoktori kutató munkatársa. A BME Építőkarral párhuzamosan programtervező informatikusként is végzett az ELTE-n, így a mérnöki gondolkodást ötvözni tudja a programozóival. A vele készült interjúból kiderülnek a kutatói munka előnyei, de szót ejt azokról a nehézségekről is, amikre sokan nem gondolnának.

Hogyan indult a pályád, miért választottad az Építőkart?

Mivel édesapám földmérő mérnök, gyakorlatilag egyértelmű volt, hogy én is ebbe az irányba indulok. Az egyetemen aztán sok más szakirány is érdekelt, de végül maradtam a földmérésnél. Közben az ELTE-n elkezdtem programozást tanulni. A BME-n a BSc után a tanulmányaimat folytattam mesterképzésen, miközben elkezdtem dolgozni.

Milyen munkával indult a karriered?

Mivel programozói és mérnöki tanulmányokat is folytattam, az első munkám során AutoCAD-es programfejlesztéssel foglalkoztam egy magyar viszonteladó cégnél. Ez az a tervezőprogram, amit az építőmérnökök Magyarországon előszeretettel használnak. A két különböző területnek a későbbi munkáim során is nagy hasznát vettem. A következő állomás egy GSM-alapú helymeghatározással foglalkozó kutatás volt, ebben már PhD hallgatóként vettem részt.

Az első pillanattól egyértelmű volt, hogy az akadémiai pálya érdekel?

Nem, volt bennem bizonytalanság, de valahogy mindig megtaláltak azok a feladatok, amik aztán ebbe az irányba lendítettek tovább.

Milyen projektekben vettél részt az egyetemen? Mennyit számított, hogy van egy programozói végzettséged?

Különböző helymeghatározással, távérzékeléssel foglalkozó projektekben vettem részt, és közben oktattam, elsősorban informatikai tárgyakat az építőmérnök hallgatóknak. Sokat számított, hogy mindkét területen jártas vagyok, hiszen a mérnöki kutatások gyakran igényelnek informatikai ismereteket is.

Pontosan mivel foglalkozol most?

Már harmadszor vagyok itt az Egyesült Államokban, az Ohioi Állami Egyetemen. Itt kutatáson kívül oktatási feladataim is vannak. Most éppen azt kutatjuk, hogy a lézerszkennelés, lézerszkennerek hogyan hasznosíthatóak a repülőterek biztonságának növelésére. Ezekkel a szenzorokkal ugyanis megfigyelhetőek és nyomon követhetőek a repülőgépek és egyéb közlekedő járművek a repülőtér kifutópályáján és egyéb útjain.

Miből áll a kutatói munka?

A kutatás mellett nagyon lényeges a folyamatos publikálás, pályázatírás, ezen kívül az egyetemeken a munkához az oktatás is hozzátartozik. Ezek legalább olyan fontos részei a munkának, mint maguk a kutatási feladatok.

Milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy valakiből jó kutató mérnök legyen?

A legfontosabb a lelkesedés, az, hogy érdekelje, amivel foglalkozik. Maga az akadémiai pálya igen sokrétű: pályázatírás, oktatás, előadások tartása, részvétel konferenciákon, és persze a kutatás. Mindezt magyarul is, de azért főleg angolul. Fontos, hogy átlásd a szakmádat, és egy speciális területen a legjobbak közé tartozzál. Az előbb felsoroltak mind-mind külön szakmák is lehetnének. Én is még csak most kezdtem el tanulni ezeket a dolgokat, de szerintem mindezek elsajátításához egy élet is kevés. Persze lehetsz tehetséges egy-egy területen, de igen ritka, hogy az összesben. És ehhez hozzájön, hogy megfelelő ön-menedzselés is szükséges ahhoz, hogy bekerülj a különböző kutatási programokba. Alapvetően ez egy kreatív munka, így általában az egyetemek biztosítanak egyfajta szabadságot, mellyel persze felelősség is jár, hogy az idődet jól oszd be. Úgyhogy aki szereti a kihívást, a változatos, kreatív munkát, rendelkezik egy kis exhibicionizmussal, szeret a maga ura lenni, és érdekli a tudomány és úgy általában a világ működése, annak remek pálya ez.

Anyagilag mennyire éri meg ezt az irányt választani?

Csak a magam nevében beszélhetek. Alapvetően nem csak kutatási munkák, de különféle ipari megbízások révén el lehet érni egy olyan összeget, mely felveszi a versenyt az ipari szektorban adott fizetésekkel. Az ipari munkák előnye, hogy ezt később vissza lehet adni az oktatásba, így a tananyagot is lehet fejleszteni valós ipari tapasztalatokkal. A munkáim többnyire projekt alapúak, ami azért néha okoz nehézségeket, ugyanis megeshet, hogy két munka között nincs bevételed.

Most Columbusban élsz. Hosszútávon tervezel külföldre berendezkedni, vagy csak egy-egy kutatás erejéig mész ki?

Hosszútávon otthon képzelem el a jövőmet, de egy-egy munkát nem az alapján vállalok el, hogy hol van, hanem hogy mennyire érdekes, kihívást jelentő számomra.

Milyen külföldi kutatóként dolgozni egy USA-beli egyetemen?

A külföldi tapasztalat mindig személyiségfejlesztő is. Kitágulnak egyes perspektívák, amikre eddig nem is gondoltál. Itt, nagyszerű emberekkel dolgozhatok együtt, sok a kihívás, így aztán úgy érzem sokat is fejlődöm.