A kutatási téma jelentősége:
Napjainkban a betontervezés során egyre fontosabb szerepet játszik a betonok tartóssága, élettartama
a szilárdsági paraméterek mellett. Könnyűbetonok esetén mostanában válik aktuálissá ez a kérdés,
amikor főleg külföldön, de hazánkban is egyre több, bár arányaiban még mindig méltánytalanul kevés
szerkezet készül ebből az anyagból. Az építőanyagok, és ezen belül a betonok tartóssága
nagymértékben befolyásolja szerkezeteink, épületeink tervezett élettartamát, sok esetben a tartóssági
tervezés magasabb szilárdsági jelet követel meg, mint a statikai számítás.
A vízzáró, a fagyálló, a fagy- és olvasztósó álló (az MSZ 4798-1:2004 szerinti XF környezeti osztály),
stb. betonoknál alapvető követelmény a repedésmentesség elérése. Az erőtani repedések összességét,
és a nem erőhatás okozta repedések egy részét (hőtágulás hatása, stb.) a statikai számítás során kell
figyelembe venni, azonban vannak olyan repedések, amik betontechnológiai eszközökkel
csökkenthetők. Ilyenek például a kötési (autogén) zsugorodás, és a száradási zsugorodás okozta
repedések. Ezen repedések elkerülésére alkalmazhatunk szálerősítéseket a betonban.
A kutatás fő célkitűzései:
A szálerősített könnyűbetonok viselkedésének tanulmányozása különös tekintettel az autogén
zsugorodás és a száradás (tehát nem erőhatás) okozta repedésekre:
• különböző szálfajták viselkedésének vizsgálata a betonban,
• a szálerősítés anyagának, és mennyiségének hatása a betonban való viselkedésre,
• különböző fajtájú könnyű adalékanyagok hatása a repedésérzékenységre,
• a finomrész adagolásának és anyagának hatása a száradási és autogén zsugorodás által okozott
repedésekkel szembeni ellenállásra.