Problémamegoldást tanult az egyetemen

Elsődleges fülek

Új sorozatunkban egy-egy különböző területen dolgozó építőmérnök mindennapjait mutatjuk be, hogy a leendő és jelenlegi hallgatók számára kiderüljön, milyen lehetőségeket rejt ez a pálya.

A sorozat első interjúja ITT, második és harmadik pedig ITT és ITT olvasható.

Molek Tamás jelenleg a BKK Zrt-nél, a Stratégia és Innováció Igazgatóságon belül a Projekt monitoring Szakterületen dolgozik, korábban az M0-ás több szakaszának építésében is részt vett. Vele készült interjúnkból kiderül, mi is az a projekt monitoring és persze az is, hogy miért élvezetes ezt csinálni, miért érdemes az Építőkart választani.

Pontosan mivel foglalkozol most és mióta vagy a BKK-nál?

A BKK-nál 2013 márciusa óta dolgozom a Projekt monitoringon. Különböző – Budapest területén megvalósuló – beruházásokkal, elsősorban útfelújításokkal foglalkozom. A Projekt monitoring egy igazi csapat, 12-en dolgozunk együtt, egymást mindig segítve. Amikor Budapest Főváros Önkormányzata megbízza a BKK Zrt-t egy út, műtárgy felújításával, mi folyamatosan felügyeljük a projekt megvalósulását, a fedezet biztosításától kezdve a szerződéskötéseken és a teljesítések igazolásán át, a projektek utókalkulációjáig. A közelmúlt legnagyobb ilyen beruházása a Budai fonódó villamoshálózat kiépítése volt, de nemrég valósult meg az 1-es és 3-as villamos vonalának felújítása, valamint az 1-es villamosvonal déli meghosszabbítása is.

Korábban milyen projekteken dolgoztál?

Az M0-ás több szakaszának kivitelezésében vettem részt, akkor terepen és irodában is dolgoztam, az M0-ás után pedig közbeszerzési pályázatok teljes körű összeállításával foglalkoztam. A jelenlegi munkám alapvetően irodai munka. A feladataimhoz kapcsolódóan terepbejárásokon is részt vehetek, de ez az utóbbi időben nem fér bele a napi rutinomba.

Miért lettél építőmérnök és milyen szakirányon végeztél?

Mérnökcsaládból származom, a nagypapám építőmérnök, az anyukám építész, én is nekifutottam a rajzfelvételinek, de szerencsére nem sikerült. Akkor tudtam, hogy az építészet nem való nekem, amikor elsőévesen szeptemberben sétáltam a K épületben és láttam az építészhallgatókat, ahogy szabad kézzel rajzolgatják az oszlopfőket. Azt biztos nem bírtam volna, nem vonzott a szabadkézi rajzolás.

Rögtön az egyetem elején tudtad, hogy milyen szakirány érdekel?

Nem. Az egyetemi évek alatt kezdtem el érdeklődni az út-vasút szakirány iránt. Egyrészt sok barátom választotta ezt a pályát, másrészt tehetséget éreztem magamban, és abba is belegondoltam, hogy az M0-ás építése során biztosan szükség lesz majd az útépítő mérnökökre. És igazam lett.

Mennyire voltál és vagy elégedett a fizetéseddel?

Elégedett voltam mindig, az első munkahelyemtől kezdve. A jelenlegi bérem olyan fizetés, amellyel már lehet családalapításban is gondolkodni.

Te kiknek ajánlanád az építőmérnöki pályát?

Szerintem fontos, hogy aki ezt választja, meglássa benne a szépséget és rendelkezzen megfelelő kitartással. Én például most a projektek pénzügyi oldalába is belekóstolhatok, de közben azért mérnöki munkát is végzek, ami az egyetemi évek alatt megszerzett tudás és a való élet tapasztalatainak jó kombinációja. Az egyetemen azt tanultam meg, hogy a munka során felmerülő problémákra ritkán lehet egy-egy kész megoldóképletet alkalmazni, sokkal inkább meg kell keresni az egyedi megoldásokat. Ez azért fontos, mert – ahogy legtöbb magyar felsőoktatási képzés –, ez sem tud gyakorlat-központú lenni, projektenkénti, illetve területenkénti speciális tudást adni, de jó alapot ad a szakmai élet elindításához. Amiatt nem éreztem magam elveszettnek, amikor dolgozni kezdtem, mert megtanultam ezt a problémamegoldó szemléletet, gondolkodást. Szerintem, aki szeret problémákat megoldani, és műszaki érdeklődésű, annak érdemes az Építőkarra menni.