2023. február 24.
A mérnöki gyakorlatban alkalmazott műholdas helymeghatározás (GNSS) más geodéziai mérési technológiákhoz (pl.: szintezés) hasonlóan relatív mérési módszernek mondható. A vevőnk helyzetét ugyanis nagy pontossággal, a mérést terhelő hibák (pl.: ionoszféra hatása) kiküszöbölése érdekében jellemzően más bázisállomás(ok) mérési eredményeinek és ismert pozíciójának segítségével határozhatjuk meg.
A bázisállomások szerepét jellemzően az állam vagy más gazdasági szereplő által fenntartott aktív GNSS hálózat referencia állomásai töltik be, amely hálózatok fenntartói egybázisos-, vagy különféle hálózatos megoldással (ún. koncepciókkal) biztosítják a valós idejű geodéziai pontosságú helymeghatározáshoz (RTK) szükséges korrekciós adatokat.
A hálózatos koncepciók közül az egyik alkalmazott módszert PRS-nek (Pseudo Reference Station) nevezzük. A PRS kihasználja a hagyományos egybázisos megoldás előnyeit és hálózati jellegének köszönhetően tovább fokozza a mérést terhelő hibák modellezésének pontosságát. A PRS koncepció lényege, hogy a terepen a vevő először elküldi a hálózati feldolgozó központba a helyzetének közelítő koordinátáit, majd a központ ettől a helytől a legközelebbi referencia állomás irányába 4.3 km-el eltolt helyszínre vonatkozó fiktív mérési vagy korrekciós adatokat generál, majd ezeket a virtuális (4.3 km-el eltolt) pontra vonatkozó adatokat továbbítja a terepi vevőnek.
A GNSS méréseinket terhelő egyik legjelentősebb hibahatást az ionoszféra okozza, amely hibára az előttünk álló 3-5 éves időszakban a 25. Napfoltciklusnak köszönhetően (maximum 2025-ben) kiemelt figyelem fog irányulni, egyúttal eddig nem tapasztalt kihívások elé állítja a hálózatok üzemeltetőit és felhasználóit egyaránt. A kutatásra jelentkező feladata lesz megvizsgálni egy ionoszféra hatással jelentősen terhelt időszakban, hogy a hagyományosan a mérés helyétől 4.3 km-re eltolt virtuális állomás eltolásának távolságát változtatva (2 km, 300 m), az hogyan befolyásolja különböző terepi vevők inicializálási idejét és pontosságát. Továbbá a jelzett kérdéskörben elemzi különböző műholdas rendszerek mérésbe történő bevonásának hatását, valamint rámutat van-e összefüggés a téves inicializálások száma és a PRS állomás távolságok között.